Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 7. szám - Buda Ferenc: Föld, víz, ég (14 haiku)
Buda Ferenc Föld, víz, ég 14 haiku Tej-homály csöndje, köd. Felette fagy virraszt: kővévált madár. * Kavargó éjben tüllfátylát lobogtató hómenyasszony áll. * Tűzben szikrázó tüskefa ága-bogán sziszegő csillag. * Klorofill-zengés: támad a fű-seregek zöld csatarendje. * Hangyaboly népe tolong lüktető úton tapogatózva. * * Homok tengere! Patkót, zabolát elnyel, lókoponyákat. * Felforgatott föld! Kenyérnek ágya, porunk végső tanyája. * Jel a homokban: bogárláb-metszette, hűs mikrobarázda. * Sík mező fölött vércseszárny-lebbenésű árnyék átsuhan. * Hétezer csillag világítja éjemet - vérző világfa. * Szőlő virága szirmait homlokodra szétcsillagozza. * Se út, se ösvény - madárnyom csillag-sora vezet a hóban. * Hattyúcsapat húz trombitálva dél felé - vízre hol talál ? * Parttól a partig hullámot ver a vízen hulló madártóll. 3
