Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 6. szám - „Ugye, ír újra?” (Domahidy András és Katona Piroska levelezése)

Köszönöm Tóth Bandi üdvözletét. Domahidy László, az énekes, nem rokon. Szabónak hívták és debreceni, ahol ma is megvan nagybátyámról, aki főispán volt ott és Hajdúban, nevezett utca Debrecenben. A monda szerint annyira megtetszett neki a név, hogy elhatározta, ha művész lesz, ezt a nevet veszi fel. Benda Marciékat ölelem. Küldtem nekik az Árnyakból, Marci nem írt rája, gondolom, mint sokaknak, az első jobban tetszett. Bizony Perczel Olivérné nagyanyósomra hivatkozott a 102 éves ausztráliai rokonnal. Henriette elhozta a tape-et Pestről, de a radarokon átmenve annyi repülőtéren, elmosódott rajta a beszéd. Egy néma szalagot hallgatunk... Két hétre nyaralni megyünk ide a közeibe, akkor megint előveszem a regényt, amiből csak pár oldalnyi részlet van meg. Ha nem megy és sziszifuszi kő, hát félreteszem és kezdek valami mást.

Boldog ünnepeket és - ez talán még időben érkezik - egy szép új esztendőt kívánok mindnyájunk nevében szeretettel mindnyájuknak

Andris

Giorgiu, 1990

59