Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 6. szám - „Ugye, ír újra?” (Domahidy András és Katona Piroska levelezése)

bátlanul beszélt magyarul, és az egyik anyanyelvi konferencián talált magának feleséget.

Volt már adás a svájci magyarokról is. Ott több ismerősöm van, de egy sem szerepelt a felvételen.

Kerényinét már a nyár óta vártam, hogy hazalátogat, végre a héten kaptam értesítést tőle, hogy ma este érkezik repülőgépen, dec. 10-ig marad. Holnapután fölmegyek, de majd ő is lejön Kecskemétre. Most épp hóviharok vannak, de talán nem lesz baj a közlekedéssel. Ez az év igazán változatos időjárást hozott, se igazi tavasz nem volt, se nyár, és már november elején megállt a hó. A hónap második fele enyhe vénasszonyok nyara volt. Most meg mintha igazán kezdődnék a tél.

Nagyon örülök Magda látogatásának, mert én csak írtam neki a hosszú leveleket, de ő csak röviden válaszolt. Most majd sor kerül a jó kibeszélésekre. Közös barátaink közt Magát is fogjuk emlegetni. Régebben nagy színházlátogató voltam, de a rendezők rémuralma és az új divatok elvették a kedvemet. Mióta nem használják a függönyt, a jó ízlést is elvetették; többnyire olyat lát és hall a néző, „amit ezelőtt nem illett volna”. Októberben Pesten mégis sikerült kifognom egy olyan darabot, jó előadásban, ami nagy élményt nyújtott. Komoly mondanivalója van: eszmék és hatalom, meggyőződés és megalkuvás kérdéseit feszegeti mélyrehatóan, „felvonás nélkül” másfél órán át hét férfi szereplő, fordulatosán, lenyűgözően egy francia börtönben a XVIII. század végén. Közben még az Erős várunk-at és a Tebenned bíztunk-at is eléneklik. Címe: Hugenották - Protestánsok, szerzője Székely János Marosvásárhelyen él és alkot. Kevesebbet tudunk róla, mint Sütő Andrásról, de másik drámája, a Caligula helytartója is remek. Vagy 7 évvel ezelőtt olvastam az Igaz Szóban. Nagyon élveztem, de nem hittem, hogy valaha is látni fogom. Tavaly azt is adták a Gyulai Várszínházban a nyáron. Én a tévében láttam kétszer is az ott készült felvételről. Találtam egy olyan Móricz kötetet, amelyben - 3 másik regénnyel együtt - megvan a Kivilágos kivirrad- tig és az Úri muri. Meg is vettem a Maga számára és föl is adtam október 23-án, így van reményem, hogy karácsonyra oda is ér.

Áldott szép ünnepeket kívánva szeretettel üdvözli

Piroska

15-12-1980

Kedves Piroska, egyszerre két levelére is válaszolok, köszönöm őket és most szabadkoznom kéne, teszem is azzal, hogy a Kariatidák anyagát két hete összeszedtem, még Szent Hubertus képét is beleraktam meg a Salesianerklostert, külön a Heimsuchun- got, külön az oromzatot kupolásán és a szenteket megnevezve (hátul) a timpanonon. Beletelik hat hét, mire a hajó odacammog Triestbe vagy Genovába. Persze a „hős” nem hős, „hősieden”, ahogyan írja. De azt hiszem kétségbeesettségében is tisztességes -ha ez nem jön ki, akkor nincs nagyon jól megírva az egész. De, őszintén szólva, engem nem annyira az alakok, inkább a bécsi miliő érdekelt, emlékszem a Les céliba- taires-Montherlant-tól, én valami hasonlót, de nem hasonlóan akartam megírni a ci- devant-okról 1949 telén Bécsben, mert a két kariatida, arisztokrácia és Bürgertum ledőltek a 2. háborúval. Taine mondott valamit, aki nem élt a Francia Forradalom előtt, nem élhette meg az élet édességét (douceur de la vie). A Kortárs megjött, hurrá, köszönöm. Mondja, én mit küldhetek? Ne csináljon kérem ilyeneket, hogy Móricz regényeket küld nekem, egy olyan kötetet, amiben a Kivilágos és Úri muri mellett még három regény van. Leróhatatlanná lesz hálám. Küldjék vaktában ausztrál dolgokat? - Most az ablakom elé repült két varjú, anyja és fia. A fia azt hitte, tud már repülni és most rájött, hogy gyenge még a szárnya. Apropó, budapesti televízió, Szentesi Fricit ismerem, Perthből indult el, mint annyian sokan. Orbán Dezső óriási tekintély, Ka43