Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 6. szám - Kabdebó Tamás: „33” (emlékezés) III. rész

dalmak történetét a Hadtörténelmi Tanszéken. 1977-et írunk már, és annak példá­ját adjuk, hogy utánozza a valóság a regényt. Persze a regény a valóság kéknyoma­ta, azaz egy régebbi, egy átélt élethelyzet megjelenítése, illetve annak fiktív verziója volt. Az 1977-ben írt és 1978-ban Münchenben, a Griff által kiadott Mindek Idők, a forradalom rövid krónikája, illetve a forradalom hagyománya megőrzésének testa­mentuma volt. Ebben a főhős, egy bizonyos Szilván Lajos, egy angol egyetemen lesz a magyar forradalmak történetének előadója. Káté regényhősétől kapta tehát az ötletet, s az ötlet nyomán tanítani kezdte 1956, majd Bocskaytól kiindulva minden magyar forradalom történetét. Tanítványai kö­zül a legjobb Sandhurst-be, az angol hadiakadémiára került pár év múlva előadó­nak. 28. 8, ALBION ROAD, MANCHESTER 14 A házuk melletti ház megüresedett. Ezzel szinte egyidőben londoni házuk eladás­ra került. A házárak - ki tudja miért - 1977-ben a béka feneke alatt voltak, a londo­ni házon kétezer fontot vesztettek. De így is felszabadult hatezer font, s ez kéthar­madrészt elég volt a 8-as ház megvételére. Ági egyik ambíciója beteljesült ezzel: a két ház közti válaszfalat átvágták, a kettőből egy ház lett, tizenhárom szobával, két fürdőszobával, két konyhával és egy egyesített nagyobb virágoskerttel. A hátsó ke­rítést fel kellett emelni három méterre, mert az alacsonyon keresztül a betörők be­másztak és egy ízben kirámolták az ékszerek nagyrészét és az üdülésre összegyűj­tött valutát. Á két garázs egyike a gyümölcsborok tárháza lett - Káté akószám gyártotta őket — a másikba kis vitorlás dinghyje került, amit Jámbor Lacitól vett Oxfordban. A dinghy sohasem látott tengert, a helybeli tavakon furikáztak velük párszor, majd 1978 nyarán a Variant tetején Bajára szállíttatott és a Türr emlékműnél a Dunára eresztetett. Ketten ültek benne, Guy, az ezermester angol tengerész és Ká­té. Mohácsig vitorláztak vele, ahol a határőrség azért nem engedte tovább őket, mert Káté útlevelében szerepelt Panda neve, a kislány pedig nagyszüleinél maradt, Tahitótfalun. A nyár java tehát Baján telt („Moszkitó City” mondta Guy), jó halfo­gással, a testvérek, unokahúgok társaságában. Fenékhoroggal a veránkai agyagos parton Káté és Péter egy 4 és fél kilós süllőt emeltek ladikba. (Azévi rekord a kör­nyéken.) Az új ház — vagy házrész — temérdek új helyet eredményezett. Az egyik legna­gyobb felső szobában elfért Káté minden könyve (ekkor kb. 3000), valamint óriási Duna-térképe és a veránkai első szarvasbika trófeája, amit apja lőtt 1944 őszén. A parkra néző alsó szobából egyelőre kutyaóvoda lett. Pinga féijhez ment és 12 kölyköt hozott a világra, melyek egy, a kis nyomorék „Freaky” kivételével, szépen növekedtek, majd jó pénzért elkeltek. Minden kiskutyának külön jelleme, tehát kü­lön neve volt, a Stein 11 változatában: Gertrúd Stein, Epstein, Bromstein, Fran­kenstein, Steinman és Einstein. (Az utolsó nevet a legzseniálisabb kiskutya kapta.) Pinga bebúgatása hozta az első kísértést. Még leány korában Pinga illemtani is­kolába járt, csütörtök esténként, Kátéval és a gyerekekkel. Az illemtanárnő, egy hetyke, begyes-faros özvegy, hálót vetett protagonistánkra. Együtt mentek a szuka menyegzőjére, majd az özvegy házába invitálta gyanútlan hősünket, aki Tom Jo- neshoz hasonló eszélyességgel menekült a kéretlen párzás örömei elől. A második kísértést már nehezebb volt leküzdeni. A könyvtárban egy doktoran­dus (doktoronda) ekonómusnő - huszonhét éves ha lehetett - előszeretetteljárt hoz­zá konzultálni, bármely okkal-ürüggyel. Szürke nagy szeme, mikor hősünk acélkék­jébe nézett, el-elködösödött. Szép méhcsípte, duzzadt, nedves ajka kinyílt. (Mint 27

Next

/
Thumbnails
Contents