Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 5. szám - Szász Imre: Gyertek este kilencre (Domokos Mátyás sorozata. Beszélgetőtárs: Szász Imre)

ezt meg is magyarázza, a félreértések ellen hadakozva. De ha már az írónak magya­rázkodnia kell, akkor maga sem érezheti túlságosan megalapozottnak megjelenített világát. Ez csak egy naturalista regény, mely egyes részleteket, pillanatokat vissza­adhat úgy, ahogy az magában az életben is megtörténik, adva van. A szereplők mind­nyájan erkölcsi válságukat élik; magatartásukat és szemléletüket a szexuális problé­mák töltik ki, tehát magánéletük túlságosan egysíkú. Társadalmilag korántsem meghatározottak, már kevésbé körülírt jellemek. Legfeljebb valamiféle anarchisták... ... az összkép nem jellemző a mai értelmiség életére és gondolkodásmódjára. Szász Imre viszont csakazértis tartja elvét: az adott kereten és mondanivalón belül „nem ábrázolhatott” és nem is ábrázolt mást, mint hogy megmutatja egy társaság erkölcsi válságát... az eseményeket végső soron mint a világjelenség tüneteit ábrázolta egy nemzedéknél, melynek lehetnek értelmes vagy kevésbé művelt tagjai. Az író szubjek­tív hozzáállása így fordul a visszájára: hamis objektivizmusba. A szereplők natura­lista nyelvezete is ehhez a világhoz igazodik - drasztikus kitételekkel és gusztustalan leírásokkal. Olyan ez a regény, mintha valamiféle naturalista alkatú Sagan írta vol­na: hasonlóan cselekményes és „lendületes”. Végső soron dekadens érzést tápláló mű: kiadásával ezért sem lehet egyetérteni. Budapest, 1960. július 1. Szalai Sándor a Kiadói Főigazgatóság főelőadója (A feljegyzésre kézzel írt szöveg): A regényt elolvastam. Véleményeddel lényegében egyetértek. Ha visszajövök, Erdőssel és Szász Imrével megbeszéljük. VII. 2. Köpec- zi. DM: - Ehhez a sommás megítéléshez — elítéléshez - „egy emberként” csatlakozott a Kiadói Főigazgatóság apparátusa: Feljegyzés Köpeczi elvtársnak Részlet Kiadói Osztály Tárgy: Szász Imre: Gyertek este kilencre című kézirata Csak költői kérdésekkel lehetne kifejezni azt a hangulatot, amely az olvasóban ki­alakul ennyi szörnyűség megelevenítése után. Milyen szomorú élményei vannak a szerzőnek a korról, az emberekről, talán társaságának tagjairól is, hogy jóformán mindenkit mániákus őrültnek, pszichopatologikus esetnek lát, akiket egyszerűen kórházi kezelés alá kellene vonni, s akik - értelmiségiek lévén - mint orvosok, műsze­részek, mérnökök, itt járkálnak közöttünk a maguk cinikus, embertelen nézeteivel, és fertőzik az egészségesek lelkét, tagadják társadalmunk nemes célkitűzéseit. Szász Imre regénye a társadalmi indíttatás elismerése mellett sem lehet alkalmas arra, hogy akárcsak felvillanásszerűen is realitásokat ábrázoljon, de betöltheti azt a fel­adatot, hogy Sagantól Camus-n keresztül Fellini Fdes életének a kapitalizmus viszo­nyaira vonatkozó általánosításait hazánkba is átültesse, s így felnagyítsa az értelmi­ségiek bizonyos körének magatartási hibáit, s az olvasóban azt a látszatot keltse, hogy itt világjelenségről van szó, az értelmiség menekülése a nihilbe a szocializmus 98

Next

/
Thumbnails
Contents