Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 5. szám - Szász Imre: Gyertek este kilencre (Domokos Mátyás sorozata. Beszélgetőtárs: Szász Imre)
egy évtizeddel később, amikor a regényed hosszú tiltás után már megjelenhetett - Mark Twaint idézted a könyv borítóján: „Olyan élet még nem volt, amelyet átélője ne érzett volna a lelke mélyén félresikerültnek”. Dehát a regényed félresikerült sorsaiban az a depresszió testesült meg, félreérthetetlenül, amely az ötvenes évek végén, egy levert forradalom és annak változatos és folyamatos retorziói után a magyar értelmiségi világot is elöntötte: Szász Imre: Gyertek este kilencre Részlet a regényből A magnetofon lassú számokat játszott. A keramikus ujjával dobolta a térdén a taktust.- Maga miért boldogtalan? - kérdezte hirtelen. Zsuzsa kiegyenesedett.-Én? Én nem vagyok boldogtalan. A keramikus legyintett.- Mit adja itt a nagyot? Annyit én is tudok, hogy féltékeny a szőke grófnőre.- Persze, hogy féltékeny vagyok - mondta Zsuzsa komolyan. - Nem érne semmit az egész, ha most se volnék féltékeny. De ez csak olyan futó érzés. Szamárság.- Gondolja? - húzta fel szemöldökét a keramikus. - Pedig a férje megcsalja magát...-Az élet nem azon múlik, hogy egy férfi miben botlik meg, hanem azon, min jár. A keramikus csodálkozva ránézett:- Maga igazán nem boldogtalan?-Nem. Miért volnék az? A keramikus most egészen feléje fordult, s fürkészve nézte:-Mondja, maga nagyon okos, vagy nagyon buta?- Nagyon buta vagyok - mondta Zsuzsa meggyőződéssel. - És boldog vagyok.- Manapság értelmes ember nem lehet boldog. Se a szocializmusban, se a kapitalizmusban. Talán csak az lehet boldog, aki elhiteti magával, hogy hisz valamiben. Zsuzsa halványan elmosolyodott.- Lehet. És az is lehet, hogy én hiszek valamiben. Valami nagy és fontos dologban. Mondja, maga hogy szeretne élni, maga keserüjancsi? Az ősközösségben?- Nem - mondta szégyenlősen a keramikus. - Itt és most. Nem Párizsban, sem Tokióban. Azt a világot ott kinn utálnám. De boldogtalan vagyok. * DM: — Ez a kép, amelyet a Gyertek este kilencre festett az akkori lelki és életmódbeli állapotokról, a következőképpen tükröződött - és értelmeződött - a korabeli irodalompolitikai bürokrácia görbe tükrében: Feljegyzés Szász Imre kéziratáról Részlet Az író szerint ez a kisregény az értelmiség mai életéről szól; nem az egészéről kíván képet nyújtani, inkább egy nemzedékről, a középkorúakról. A mű utószavában mind97
