Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 4. szám - Kilencven éve született József Attila - Lengyel András: Az „elrejtőzött világegész” keresése (József Attila gondolkodói alkatáról)

meghatározza azoknak a kérdéseknek a körét is, amelyeket egyáltalán érdemes fel­tenni. Az egyéni cselekvések, az intellektuális teljesítmények, a történelem menete, a jó és a rossz, a szép és a csúf stb. csak a tradíció vonatkoztatási rendszerén belül bírnak értelemmel és jelentőséggel. De a tradíció egyúttal börtön is, melyből nem le­het kitörni.” (Forrai Gábor 1994. 11.) S ha az ember, bármi okból mégis kikerül sa­ját tradíciójából, biztonságát, cselekvései „természetességének” élményét veszti el; beléjekódolódik az egymással viaskodó beállítódottságok harca, az örökös benső fe­szültség. Igaz, a tradíción kívül kerülésnek (amely persze teljes soha sem lehet) van egy nagy intellektuális előnye is. A tradíciók ugyanis, ahogy Paul Feyerabend úja, csak egymás segítségével bírálhatók, azaz érthetők meg és láthatók át. (Vö. Forrai Gábor 1994. 11.) Aki tehát valamiképpen több tradíciótól is megérintett, az lehető­séget kap e szükségképpen külsővé vált tradíciók érzékelésére, többé-kevésbé pon­tos átlátására. S ez, bár lelkileg gyötrelmes, kulturálisan mindenképpen gazdagító. A tradícióvesztés azonban mindig konkrét folyamat, eredménye egy konkrét egye­di gondolati szerkezet, s így minden tradícióvesztés más és más. József Attila gon­dolkodásának specifikumát is az ő egyedi — sajátos szociológiai inkongruenciaként leírható - élethelyzete alakulása teremtette meg. E folyamatban, minden jel sze­rint, első fázisban Makai Ödönnek jutott kulcsszerep. Beney Zsuzsa azt írja róla, hogy a kutatás nem fogta föl kellően jelentőségét, nem mérte föl szerepét. Ez igaz, de csak féligazság. Szerencsére, ha nem is teljes intellektuális hozadékát illetően, a Makai Ödön közvetítette legfontosabb mentális mintákat a kutatás már leírta, illet­ve elemezhetővé tette. József Jolán emlékező könyve (1940. újrakiadva 1989), a köl­tő levelezése (JAVL), s más adatok egyértelművé teszik, hogy Makai három ponton szólt bele József Attila életmintájának átalakulásába. (Azon túlmenően, hogy lehe­tővé tette a tanulást, s így biztosította a társadalmi mobilitás legfontosabb föltéte­lét.) 1. Instabillá tette József Attila hozott életmintáját, hiszen Jolán Lippe Lucie-vé változtatásával alapvetően megváltoztatta a testvérek egymáshoz való lehetséges viszonyát. A fiatal költő, tudjuk, egy ideig magázni is kényszerült nővérét. „Jocó”, akihez az első fönnmaradt verse is íródott, számára lényegében elveszett. Ennek szinte emblematikusjele József Attila 1922. augusztus 17-i levele, amelyben ezt úja Etusnak: „A testvéri kötelékre vonatkozólag azt mondám nagy hittel, hogy az ben­nem elszakíthatatlan, úgy Te irántad, mint Lucie iránt, avval a különbséggel, hogy Neked Isten világ előtt öcséd maradok, míg Lucienak csak belül. Emberek előtt so­ha!” (JAVL 31.) Ezzel valójában az érzelmi biztonságot adó családi szolidaritás ren­dült meg, bomlott végleg föl. 2. Jolánnak ez a József-család többi tagja fölé emelése és a többiektől való társadalmi elhatárolása ugyanakkor József Attila számára mint erős, már-már az önfeladásig eljutó alkalmazkodási kényszer, mimikri jelent meg. Akár tetszett, akár nem, szinte mindenben alkalmazkodnia kellett a Makai képvi­selte szociokulturális mintához - s ezt közvetítette feléje Jolán is. (Jellemző e tekin­tetben, hogy József Attila 1921. május 22-i levelében egyebek közt ilyen sorok olvas­hatók nővére egyik, intelmeket tartalmazó leveléről szólva: „ebben [ti. a levélben] arra int [ti. Jolán Attilát], hogy csiszoljam magam, legyek mindenkihez simuló és udvarias, ne keltsem fel senkinek az ellenséges érzületét”. [JAVL 22. ] S mindezen túl: éppúgy meg kellett tanulnia és el kellett fogadnia, hogy a fahéjat zimetnek mondták Makai köreiben, mint a késsel-villával való étkezést, vagy azt, hogy ő Ma­kai házasságában zavaró tényező: szociális anomália. Olyan tagja a (formális) új családnak, aki jobb, ha távol van — Makón, Szegeden, vagy máshol. A Makai Ödön- József Jolán házasság ugyanis Makai számára is szociokulturális közege részleges elvesztését jelentette; ő maga is felemás, zavaros élethelyzetbejutott s gondjait mi­nimalizálnia kellett. 3. Makai (s Makainak Jolán által is közvetített) elvárásai ál­landó teljesítménykényszerként jelentek meg József Attila számára. Jellemző, hogy 58

Next

/
Thumbnails
Contents