Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 3. szám - Dankó Imre: Hősének a szabadszállási Petőfiről (Tóth Sándor: Petőfi és szülei)

nyokkal találkozhatunk. A szabadszállási Petőfi-hagyományok őrzésében és gyarapításában Tóth Sándor nyugalmazott közigazgatási tisztviselőnek, az ismert helytörténésznek vannak elvitathatatlan érdemei. Külön elismerést érdemel azért, mert belátva, hogy közvetlenül Petőfi születésével előállni nem megfelelő módszer, a szabadszállási Petőfi- hagyományok megismerését-megismerteté- sét állítja előtérbe. Vagyis, Petőfi szabadszállási születését más úton, nem közvetlen közléssel, kijelentéssel, hanem más oldalról megközelítve akarja elfogadtatni. Tóth Sándor módszere abból áll, hogy egy élet tudatos gyűjtő- és kutatómunkájának eredményeire támaszkodva, eredeti levéltári adatok felsorolásával, az irodalom gondos elemzésével és idézésével, a szájhagyományok pontos leírásával, a Petőfi-rokonság és az emlékező szabadszállásiak hiteles szövegközléseivel, a szereplők életrajzának; Petőfihez, a Petőfi- családhoz való kapcsolatuk pontos meghatározásával mond el mindent, a legapróbb részletességgel Petőfi szüleinek szabadszállási életéről. Hihetetlenül gazdag levéltári anyagot vonultat föl Petőfi Sándor szüleinek és családjuk szabadszállási életének részletekbe menő, aprólékos megismerésére. Petőfi, azaz Petrovics István 1818-ban, nőtlen mészáros-legényként jött Szabadszállásra; itt alapított családot, idehozta az Aszódon 1818. szeptember 15-én megtartott esküvő után feleségét, Hrúz Máriát. 1819-ben a szabad- szállási magisztrátustól felvételét kérte a polgárok közé, s azt a magisztrátus döntése alapján - „az instansnak a concivilitás a szokott taxa mellett resolváltatik” — meg is kapta. Itt született második gyermekük: István, 1825. augusztus 18-án, akit ugyancsak Kiskőrösön kereszteltek meg két hét múlva, augusztus 31-én. Tóth Sándor nem titkolja, hogy Sándor születését és megkeresztelését ugyanígy képzeli el, s hogy „István öcsém” születési és keresztelési körülményei nagyon is könnyen visszavetíthetők Sándor születési és keresztelési viszonyaira. Petrovics István és felesége itt, Szabadszálláson küzdötték fel magukat a jómódú polgárság közé elannyira, hogy elsőszülött gyermekük, Sándor iskoláztatásáról hozzájuk méltó módon gondoskodhattak. Sándort szülei a kecskeméti evangélikus iskolába íratták be, s onnét csak 1831- ben hozták haza, Szabadszállásra, ahol is Sándor a szabadszállási partikula grammatikai, tehát már „latin iskolai” szintjén folytatta tanulmányait Ujlaky István rektor keze alatt. Petőfi szabadszállási iskoláztatása a latin nyelv alapjainak elsajátítása szempontjából volt fontos, mert az apa eltökélt szándéka volt, hogy fiát a jóhírű sárszentlőrinci (evangélikus) gimnáziumban taníttatja tovább. Mindkét szülő rokonságából többen - bízva az itteniek támogatásában - Szabad- szállásra költöztek és ott további családi kapcsolatokat létesítettek. A Petrovics család 23 éven át élt Szabadszálláson. A város megbecsült polgárai voltak, népszerűek; mindenki ismerte és becsülte őket. Szabad- szálláson is, de a környéken is sok barátra tettek szert. Eltávozásuk után pedig rokonságuk nem egy tagja továbbra is itt maradt. Petrovics István szabadszállási, közel negyedszázados tartózkodása, két részre osztható. Az első rész a család gyarapodásának, a család kialakulásának a korszaka; a másik pedig tönkremenetelük, lassú elszegényedésük időszaka. Mindkét korszakról számos írásos emlék, a legkülönfélébb feljegyzések (például bérleti szerződések-nyugták, adás- vevési iratok, levelek, alkalmi feljegyzések, egyházi-, iskolai-, községi iratok stb.) valamint részben rokoni, részben szabadszállási polgári (ismerősi, munkatársi, alkalmazotti stb.) emlékezések, szájhagyományok szólnak.

Tóth Sándor ezeknek az írásos és szóbeli emlékeknek a felvonultatásával írta meg — maradjunk a címben megadott műfajnál! — a Petrovics család szabadszállási hőskölteményét, eposzát.

Nem törekedett a műfaj teljességére, a millió eszméltető adat, szemelvény tudatos csatarendbe állításával — hogy tudniillik kiki önmaga kikövetkeztethesse a nagy mon- dani-közölnivalót: Petőfi Sándor Szabadszálláson született és bár, mint képviselőjelöltet kikergették szülőhelyéről; meg nem tagadták, Petőfi elsősorban és elvitathatatlanul a szabadszállásiaké és Szabadszálláson, a szabadszállásiakon keresztül a Kiskunságé, a kiskunoké - csak az enumerációig, a klasszikus eposzok ezen nélkülözhetetlen részéig, a seregszámlálásig, a katonák szerbe-számba- vevéséig, bemutatásáig jutott el. Tóth Sándornak adatai felsorakoztatásával ugyanaz a szándéka, mint az eposzok enumerációinak a sereg, a katonák felsorolásával: kétségtelenné tenni az elkövetkezendő csatában a győzelmet. Tóth Sándor is úgy látja és mi is, a könyv olvasói, úgy érezzük, hogy eljött az ideje - többek között a Tóth Sándor által csatarendbe állított adatok, érvek alapján — Pe104