Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 3. szám - Vasy Géza: Versekhez közelítve XI. (Rába György: Kopogtatás a szemhatáron; Vasadi Péter: Mindenki aranyat sejt; Tornai József: Pünkösdi lobbanás; Labancz Gyula: Hanghoz az arc; Ha eső, akkor Rilke; Csiki László: A keresztelő; Sinkovits Péter: Határsáv; Méhes Károly: Csend utca)

Labancz Gyula: Hanghoz az arc; Ha eső, akkor Rilke

Gondolom, elsősorban kiadástechnikai, azaz anyagi okai lehettek annak, hogy a szerzőnek néhány hónap eltéréssel két verseskötete is megjelent — a dolognak legfeljebb az a művelődéspolitikai furcsasága, hogy mindkettőt ugyanaz a minisztériumi alapítvány támogatta. Hiszen a Hanghoz az arc 74, és a másik könyv 49 verse elfért volna egybekötve s szerkesztve is. Igaz, e szétválasztásnak van tartalmi tanulsága is: a tömörebb kötet erőteljesebben mutatja e líra kétségtelen értékeit, s a két anyag együtt alighanem monotonabb benyomást keltett volna. Rendkívül homogén, többféle szempontból is ez a költői világ. Ez volt a jellemző már a hetvenes évek pályakezdő köteteire is, vagy akár a mostaniakat megelőző, 1987-es Hajnali dramaturgia világára, de azokhoz képest jelentős az elmozdulás. Tömör, nemegyszer enigmatikus, szerkezeti szempontból váz-szerű, a csomópontokat megmutató, a köztük lévő kapcsolatot csönddel kitöltő volt ez a korábbi „dramaturgia”, s bár tanulságaik jelen vannak az újabb versekben is, ezek meglehetősen egységesen mások.

Először is: folytonosan megmutatkozik a költői személyiség: az alkotó a vers-teremtés alanya és tárgya egyidőben. E személyiségre a szemlélődő-meditáló-közlő beszédmód a meghatározóan jellemző, másrészt egy viszonylag egyvonalú folyamatosság, amelyet a mondat, a kép, a gondolat korábbi szaggatottsága, homályossága vagy többértelműsége csak néha bont meg. Nyitottabbá lesz ez a versvilág, s ez azt is jelenti, hogy a hagyományt is elfogadóbb mind az emberi szemléleti és magatartásmódokban, mind a költészetfelfogásban. Mindez szemléletileg már az előző kötetben formálódott, a homogén formában mostanra vált általánossá és egységessé. Ugyanakkor nem érdemes elhallgatni azt sem, hogy a folyamatos és szaggatott beszéd nem mindig szervesen kapcsolódik össze egyetlen versen belül, hogy a homály néha funkciótlan, a nyelvi-gondolati groteszk odavetett. Tipikusan olyan líra ez, amelynek árt a bőbeszédűség, s ezért követel fokozott önfegyelmet a folyamatos versbeszéd, amely csábíthat a könnyebb megoldásokra.

De természetesen nem ezek miatt kell e kötetekről szót ejteni, hanem e csöndben formálódó életmű figyelmet érdemlő volta követeli ezt meg. Azért, mert valóban odarajzolódik a hanghoz az arc, mégha ez olyan vázlatszerű és általános is, mint a kötet élén található grafika. A versek beszélőjének élethelyzete: költő, közeledve, elérve az ötvenedik évet. Az előbbi egyrészt azért fontos tény, mert jelzi e versek vállalt személyességét, másrészt mert ebből is következően igen gyakori motívum a költészet, a vers maga. Az életkor pedig azért említendő, mert ez teszi eleve természetessé nem annyira az öregedés, mint inkább a haláltudat intenzív megjelenését. Ebben az életkorban gyakori az illúziókkal való karakteres szembenézés, a végső kijózanodás. Labancz Gyulára az illúzionizmus soha nem volt jellemző. Mindig metafizikusán gondolkodott, s iß an is úgy látta, hogy „végtére is a líra Istenhez kapcsol” (Hölderlin a telefonnál), most joedig azt írja, hogy „nem volt kétség: minden jó verssel / Isten önmagát ismétli” (Atkozván, dicsérni). Ugyanakkor a „Fájdalomtól meggyötört, / papírhajtogatásos arc” számára úgy látszik, hogy „nem vált / be a világ” {Holtpont). S bár az isteninek mintegy természeti s képi megfelelője a gyakori nap-motívum, az sem a létezés értékeit egyértelműsíti:,„Állandó / kihallgatás alatt / tartja hegyoldalon / a napfény a fákat, / mégis féligazságokat / tud meg. Az nem is / író, akinek anatómiájában / nincs benne legalább / egy kérdőjel.” (Józsefvárosi módra).

Az élethelyzet tehát életérzést és életgondolatot vonz magához, a gondolat pedig követeli a maga szemléletes megjelenítését. Az elvontan tárgyias költő olykor any96