Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 3. szám - Tóth Tibor: Hogyan élt Arany János Nagykőrösön?
Végre át tudtak költözni egy Pesten lakó nagykőrösi földbirtokos agglegény, Be- retvás Gusztáv üres házába. Igaz, ez messzebb feküdt az iskolától, mintegy negyedórajárásra, de az épület tágasabb volt. Egy Tompának írt levélben így jellemzi Arany ekkori helyzetüket: „Ami illeti mostani lakásomat: illő, hogy azt képzeleted táblájára lepingáljad. All ez három szép úrias déli jó nagy szobából. A belső = zöld szoba, tartalmazza tisztességesebb bútorainkat, ez az, melybe a fehérmegyei poétát (Tompát) elfogadom. A középső háló és éttermül szolgál, sárga színre van festve, ajtói kettős szárnyakkal, a más két szobába s a konyhába nyílnak, mely tornácból van ugyan rögtönözve, de azért elég kényelmes, bezárható hosszú galériát képez, hol Raphael és Tizian festményei helyett casserolok, lábasok, fedők és vágódeszkák rendben függnek. A harmadik, szélről, lila színű, s az én dolgozó szobámul szolgál, benne mahagóni fából készült íróasztalom, mit jól ismersz, és könyvespolcom, mit valamely éléskamrából vettek ki”.22 Ennek az új lakásnak előnye is, hátránya is volt a családra nézve. A jó az volt benne, hogy a telek végében levő szomszéd portán, Gubodyéknál gyerekek is voltak, hasonló korúak, mint Laci és Juliska, így barátság alakulhatott ki közöttük. Sőt a kerítésre előbb-utóbb olyan létra került, amelyen át a gyerekek gond nélkül közlekedhettek, s így rendszeressé válhatott köztük a kapcsolat. A kényelmetlenséget az jelentette, hogy az udvarban más is lakott, akivel Ara- nyéknak sok összeütközése támadt. A költő panaszt is tett a háziúrnál, aki maga is „szemétre valónak” nevezte az illetőt, de a békés természetű Arany sokat szenvedett az állandó civakodások miatt. A legkedvezőbb lakásviszonyok közé 1856-ban kerültek Aranyék, amikor megüresedett a gimnázium mellett az ún. „professzori lak”, ma úgy mondanók: szolgálati lakás, és ide költöztek. Ehhez a lakáshoz egy kis kertecske tartozott, ami különösen jól jött a családnak: veteményes kertet alakíthattak ki, aprójószágot nevelhettek, mint ahogy Szalontán tették. A professzori lakot Arany egyik tanítványának leírásából,23 továbbá egy nagykőrösi származású festő, Biczó Géza rajzáról ismerjük. Ha Arany nagykőrösi lakásviszonyait összegezni akarjuk, azt mondhatjuk ki, hogy ez első időben sok nyugtalanságot, gondot okozott a költőnek a helyzet, míg ottlétük második felében ezek a problémák elmúltak, s főleg a kertecske miatt jobban érezte magát Arany. A korabeli diákok visszaemlékezései szerint gyakran meglesték őt tanítványai a deszkakerítésen át, amint kerti növényei között kertészkedett. 2.4. Arany János nagykőrösi életének legfontosabb meghatározója, legerősebben ható tényezője minden bizonnyal a tanárkodás volt. Ha a költő emberportréját akarjuk megrajzolni, ezt a területet különös gonddal kell vizsgálnunk. Részletesen nem akarjuk elemezni a tanári tevékenységet, megtette ezt Benkó Imre24, majd Hegedűs András25, inkább azt szeretnénk bemutatni, hogyan befolyásolta a költő életét, hangulatát vagy éppen költői tevékenységét a napi tanári munka. A tanítást az egyik legszebb hivatásnak szokták nevezni. Valószínű, hogy Arany is nagyra tartotta, hiszen ő maga több alkalommal is vállalta ezt a nehéz mestersé22. Leveleskönyv 167. o. 23. Biczó Pál kosdi lelkész írja le Arany János Társaság Évkönyvei III. kötetében. 24. Benkó Imre: Arany János tanársága Nagykőrösön, Nagykőrös 1897. 25. Hegedűs András: Arany János a katedrán, Bp. 1957. 44
