Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 12. szám - A hatalmon kívül - Borbándi Gyula: Adalékok Bibó István nyugati recepciójához (1945-1963)

Ami a magyar emigrációt illeti, a Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferenciának, az angliai Dymchurch-ben 1962 húsvét hetében rendezett évi találkozóján Szabó Zoltán nagyhatású előadást tartott Bibó István tudományos tevékenységéről és nézeteinek eszmetörténeti jelentőségéről. Az előadást követő vitában felvetődött az a gondolat, hogy szükség lenne egy olyan kiadványra, amely Bibó István fontosabb nézeteit, felismeréseit és véleményeit tartalmazná, mégpedig azoknak az esszéknek figyelembevételével, amelyek a Harmadik út című kötetben megjelentek. Ezt a munkát Sárközi Mátyás hamar el is végezte, és amikor egy évvel később megjelent az angliai konferencia anyaga, az erről kiadott kötet Szabó Zoltán előadásán kívül a Sárközi-féle kis Bibó-breviáriumot is közölte.23 Szabó Zoltánon kívül jómagam is igyekeztem a Bibó iránti érdeklődést és megbecsülést előmozdítani. 1961 nyarán „A magyar demokrácia válsága” című, a Harmadik út kötetben újra olvasható esszével kapcsolatban az Új Látóhatárban felelevenítettem azt a vitát, amelyet az írás kiváltott 1945 végén. A brüsszeli Nagy Imre Intézet által kiadott Szemle című folyóiratban 1961 őszén Bibó jelentőségét méltattam és 1962 márciusában az ausztráliai Független Magyarországban Bibó politikai nézeteit elemeztem.24

1962 januári számában a New Yorkban megjelenő The Hungarian Quarterly című folyóirat „Egy politikai fogoly arcképe” címmel foglalkozott Bibóval. Az angol nyelvű negyedévi folyóiratot a Magyar Bizottság adta ki és Kovács Imre szerkesztette. A Bibót méltató cikk elé a szerkesztőség rövid felhívást illesztett. Ebben a magyar ügy minden barátját arra szólította fel, hogy lépjen fel Kádárnál a fogoly író és tudós érdekében. Haladék nélkül szabadon kell engedni! - sürgette a The Hungarian Quarterly szerkesztősége.

A budapesti Országgyűlésben Kádár János 1963. március 21-én általános amnesztiát jelentett be. Néhány nappal később nyugati távirati irodák budapesti tájékozott körökre hivatkozva jelentették, hogy Bibó István is az amnesztiával szabadulok közé tartozik. Az AP amerikai hírügynökség szerint budapesti kormányhivatalok nem kívántak kommentárt fűzni a Bibó szabadulásáról keringő hírekhez. Ugyancsak az AP szerint a Magyarországra meghívott U Thant ENSZ-fo- titkár állítólag csak a politikai foglyoknak adott amnesztia után volt hajlandó a meghívásnak eleget tenni.25 A Hamburgban megjelenő Die Welt 1963. március 28- án kelt budapet tudósítása szerint Bibó Istvánt kiengedték a börtönből.26

A budapesti hír örömöt és megkönnyebbülést váltott ki. Az 1963-as amnesztia és Bibó szabadulása később fontos dátumnak számított. Sokan — noha maradtak még börtönben politikai okok miatt elítéltek - erre az időre tették a megtorlás végét. Az Új Látóhatár szerint: ,Amire oly sokáig vártunk, végre bekövetkezett: Bibó István szabad. És szabad száz meg száz politikai fogoly. A március végi amnesztia kinyitotta előttük a börtöncella ajtaját. A közkegyelem régóta esedékes volt, és ha nem is feledteti az évekkel ezelőtt lezajlott véres megtorlást, embertelen üldözést, igazságtalan ítélkezést, örömmel és megnyugvással tölt el minden igaz magyar hazafit. Mily jó érzés tudni, hogy a legnagyobb élő magyar politikai gondolkodó - kinek a

23 Vö. Mit cselekedjünk, Osló-Bécs 1963, 149-191. 1.

24 Vö. Új Látóhatár, München, 1961 júl-aug; Szemle, Brüsszel, 1961/4.; Független Magyarország, Sydney, 1962. márc. 30.

25 Süddeutsche Zeitung, München, 26. Marz 1963.

26 Die Welt, Hamburg, 29. Marz 1963.

74