Forrás, 1995 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 10. szám - Legenda Füst Milánról (Összegyűjtötte: Albert Zsuzsa)

elővette ezt a kötetet és azt mondta a színháziaknak, hogy itt van a szerző fia. íme, a bizonyíték. A jó örmények el is hitték, és azóta Örményország-szerte nagyon nagy becsben tartják Füst Milánt, nem emiatt természetesen, hanem az előadás miatt. Füst Milánt, akinek van egy fia. Aki nincs.

Somlyó Gy. : Az, hogy nem volt fia, illetve gyereke, mélységesen meghatározta egész életét. Alapkeserűségének, alapvető és olthatatlan keserűségének egyik ösz- szetevője biztosan ez. Ezért nevezett téged is fiamnak. Nekem majdnem minden könyvét, ami megvan tőle, azt mind a „fiamnak” dedikálta, sőt, mikor apám meghalt, akkor engem fiává is fogadott, mint ahogy később aztán inkább fogadott lányai voltak. A saját kortársaival, abban az időben, amikor én igazán megismertem, már egyáltalán nem érintkezett semmilyen formában. Ezek vagy az Otthon Körben találkoztak, vagy valamiféle irodalmi életbeli instanciáik folytán és helyén, ő viszont már akkor nem mozdult ki a lakásból, ami akkor a Budaörsi útnak egy úgynevezett városi házában volt. 1937 januárjában halt meg az apám, Milán üzent értem, hogy látni akar. Az egyetlen és utolsó, akivel kortársai közül kapcsolata volt, az Kosztolányi. Egy ideig engem, ahogy mondtam, fiának fogadott, és „kedves fiamnak”, meg „Gyurikának” dedikálta a könyveit. Később, amikor már én is öregember voltam, vagy majdnem, akkor már „szerető nagyapja, Füst Milán”, egyiket így írta alá, tehát én egyre fiatalodtam hozzá képest. De ennél sokkal komolyabb az az őrült ideológia, amit arra gyártott, hogy az embernek miért ne legyen gyereke. Aki gyereket szül vagy nemz, az gyilkos, mert halálra szán valakit, azonkívül azt a szörnyű életet teremti neki, amelyről a Habi Szadiban összefoglalt egész filozófia lényegében szól. A Napló ban húsz, vagy talán harminc - de nem később - éves korában azt írja: „Aki sokáig akar élni, annak korán hozzá kell szoknia az öregséghez.” Ez aforizmatikus meghatározás, és valóban ezt tette. Kisgyerek koromtól ismertem és emlékeztem rá, a „Milán bácsira, aki rángatja az arcát”. Aztán hosszú ideig nem találkoztam vele, és amikor újra találkoztam, el voltam képedve, persze a 16 éves szememmel, hogy én ilyen aggastyánt még soha életemben nem láttam. Miután apám 54 volt, ő csak 48 éves lehetett.

Domokos M. : Ez a fantasztikus szerepjátszás, ami ilyen történetekkel lengi körül az alakját, ihletforrás is lehetett számára. Ezt csak úgy feltételezem természetesen, mert erre bizonyítékom nincsen, de hogy itt említettétek például ezt az arcrángást, aminek az orvosi neve tie, erről el tudok mondani egy kis történetet, aminek azonban előtörténete is van. Amikor a Szépirodalmi Könyvkiadóba kerültem mint ifjú szerkesztő, akkor készítették elő a szerkesztőségben a Hét évszázad magyar versei című reprezentatívnak szánt nemzeti költői antológia új kiadását, amelynek 1954- ben már feledtetni kellett volna az antológia első és sok botrányt kiváltott kiadását. Ez egy olyan óriási falazótégla méretű könyv volt, és nemcsak a válogatása, a Ráko- si-idők, a zsdanovi vaskorszak egyoldalúságai miatt váltott ki botrányokat, hanem főleg és elsősorban az életrajzi jegyzetek miatt. Ennek érzékeltetésére én ebből az első 1951-es kiadásból kiírtam például, hogy mit írtak Füst Milánról. „1888. Egy ideig tanár, a Nyugat nemzedékének tagja. Polgári költő. Sajátosan bizarr hangú, szinte középkori levegőt és kiábrándultságot árasztó szabad versei egy szűk írói körben számos méltánylóra és követőre találtak. A tömegekhez szóló harcos költészettől annál távolabb állnak...” És így ment tovább.

Körlevélben szólította fel a kiadó a költőket - nyilván téged is, Gyuri -, hogy írják le az életrajzi adataikat, mit kívánnak, hogy belekerüljön, és így tovább. Itt gondolom én, hogy a Füst Milán-i szerepjátszás és neurózis ettől fellobbant, mert kézzel írt hét és fél oldalas önéletrajzot. Ez aztán Illés Endréhez került, és talán az ő hagyatékában vagy a Petőfi Irodalmi Múzeumban megtalálható, ami a következőképpen nézett ki. (Elég jól emlékszem, nekem adták ide, hogy írjam ki az adatokat belő65