Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 9. szám - Vekerdi László: Európa „három történeti régiója” között - „valahol utat tévesztettünk”?
De Europa északi részein is a tenger formált régiót a szétszórt és szaggatott partvidékekből. Elébb csak úgy, hogy innét indultak vikingek és normannok rabló- és dinasztiateremtő kalandozásaikra. (Melyik kisebb vagy nagyobb dinasztia és állam kezdeténél nem található valami nagyobb rablás, ha nem is mindig tán nagy rabló?) Jóval később, mikor már északibb és nyugatibb Európa partjai és folyódeltái is fel- szerelkőztek szép kikötővárosokkal, az Északi- és a Balti-tenger régióiként is elkülönült, igazi, fontos nagy régióként, valóságos északi Mediterráneumként. Elébb azonban a messzi Északról érkezett hódítók a Földközi-tenger közepén megverekedtek és keveredtek a Mediterráneumot Róma örökében magának meghódítani kívánó Iszlámmal, úgylehet az egyik utolsó nagy „hellenisztikus” birodalommal, vagy inkább tán kvázi-hellenisztikus birodalom-konglomerátummal. Harcoltak a normannok a másik utóddal, a Komnenoszok alatt nem egyszerűen újraszülető, hanem (részben épp a normann és később a frank lovagok hatására) modernizálódó Bizánccal is, mígnem a Mediterráneum keleti felét elborító (kereszteshadjáratok néven ismert) tengeri és szárazföldi küzdelmekből végső soron az itáliai városok, elsősorban Genova és Velence kerültek ki győztesen. Ez a győzelem volt meglehet az új idők legbiztosabb jele: a hadakozásban eladósodott fejedelmek hitelezőik kívánsága és érdekei szerint (ám semmiképpen nem saját kívánságaik ellenére) meghódítani kényszerültek a Várost, a keleti Rómát, amely egy Nyugattal szövetkező Bizánci Birodalom fejeként tán leginkább szállhatott volna szembe az egyre félelmetesebb katonai erőre szert tevő szeldzsuk hatalommal és az örökébe lépő Ottomán Hódító Birodalommal. Amelynek különben tengeren maga Velence lett a legerősebb ellenfele, bár ha érdeke nagyon úgy kívánta, szövetkezett is véle. Ügyes és határozott tengeri politikájával Velence parti városokból és égéi szigetekből hatékony hadi és kereskedelmi bázis-láncolatot teremtett, amely háborúban és békében — ami az állandósult kalózkodás miatt nemigen különbözött a háborútól — hajóinak nyugodt navigálást biztosított. Ez az újfajta tengeri birodalom azután megintcsak minta lett: az óceánok megnyílása után a portugálok, spanyolok, hollandok, angolok, franciák eleinte mind hasonlóképpen próbálták megszervezni a maguk tengerentúli birodalmaikat. Hamar rá kellett azonban jönniük, hogy már pusztán a méretek különbözősége is merőben új módszereket követel. De Európa óceáni korszakának megnyíltával nem zárult le mindjárt a mediterrán. A nagy Nyugatra lendülés első fázisában — mintegy a reconquista folytatásaképpen — először inkább csak portugálok és spanyolok vettek részt; a németeket, a franciákat, a flamandokat, a hollandusokat és nem utolsó sorban az angolokat egyelőre Itália érdekli és köti le. A francia hadak (a száz éves háborúban modernizált fegyverzetükkel) Itáliára zúdulnak, kihíva a Spanyolok ellenlépéseit. Északról újfajta, a Földközi tengeren és az Atlanti óceánon egyaránt otthonosan mozgó vitorlások indulnak Itáliába, főleg a gyorsan fejlődő Livornóba, Firenze új kikötőjébe, s innét olaszok vissza; Londonban, Antwerpenben, Hágában, Amszterdamban itáliai kereskedőházak és bankok megbízottai alapítanak fondaco- kat, afféle üzleti fiókokat; itáliai kalandorok, klérikusok, írástudók, művészek, gondolkodók próbálnak szerencsét. A Tudor Angliában hódítanak az itáliai szokások, ízlés, művészetek, gondolatok; Erzsébet királynő udvarában mindenben Itália a minta, és Shakespeare színpadán jóféle helyi ízekkel gazdagodva érik be Firenze vetése. Velence kereskedelmi s tengeri nagyhatalommá növekedése pedig megnyitja észak felé az Alpok hágóit,, s a fondaco dei tedeschi-ből áramlik feltartóztathatatlanul az eladdig elsősorban Északra és Keletre néző délnémet városokba az itáliai renaissance; nemcsak a velencei, hanem a veronai, a padovai, a mantovai, a ferrarai, a firenzei: mindaz a gazdasági és szellemi pezsgés, ami a 15. századi Itáliát egy pillanatra az európai régiók élire löki. 91
