Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 7. szám - Erdély lelki foglya (Cs. Szabó László levelei Veress Dánielhez Sepsiszentgyörgyre) - Közreadja Veress Dániel
Dani, nincs fölös példányom a Halfejűből, de előbb-utóbb csak kerítek egyet s elküldetem a Danubiával. Könyvenként ezer-ezerszáz példányban jelenünk meg, nincs utánnyomás, ha kifogy egy-egy mű (lassan), jöhet a nehéz vadászat. Téli Utazást például képtelen vagyok keríteni. De tudtommal a Halfejű még nem fogyott ki egészen. írásmódom. Régen mindent, szó szerint mindent háromszor fogalmaztam meg, most négy szer-ötször. Leírom ceruzával. Másnap a megírt részt ceruzával letisztázom, s hozzátoldom az új részt. Másnap az új részt letisztázom s hozzátoldom a harmadikat. Amikor kész vagyok, pár napra vagy pár hétre félreteszem. Aztán letisztázom gépbe. A gépírást pár napig pihentetem, s ismét letisztázom. Néha megállók itt. De gyakran belejavítok a negyedik variációba is. A nyomokat igen gondosan eltüntetem: az első két-három fogalmazás s az összes jegyzet megy a papírkosárba. Régen tartottam kisebb-nagyobb írásszüneteket, az utolsó tíz esztendőben jóformán mindennap írtam, hét napot a hétből, még szabadságon is. Csak reggel és délelőtt tudok dolgozni, délután és este amúgy is a Rádióban vágom a fát. Öt óra az átlagos teljesítő- képességem. Ez alig változott életemben. Most pedig, Dani, nyomatékkai javaslom, hogy hagyjuk abba a keresztkérdéseket, mert csak összekuszál. Kanyarodjál szépen vissza a régi állapotra, ne faggasd a szerzőt, bízd magad az írásaira, s írásairól alkotott független ítéletedre, válaszai, vallomásai csak félrevezetnek. Tegnap este tartotta meg a Szepsi Csombor Kör a londoni magyar könyvnapot. Az egyik vendég nemrég jött vissza Magyarországról, ahol találkozott néhány íróval, szerkesztővel, lektorral. Üzenetet hozott nekem. Bizalmasan érdeklődnek, hogy miképp vélekednék, ha felajánlanák válogatott esszéim kiadását. Pár nappal leveled vétele után pesti forrásból is kiderült a terv. Belekezdtem a sejthető szövegbe, de az ötödik v. hatodik mondatnál kiderült az elképesztő félreértés. Te tudtad, mi a terv? Az, hogy esetleg kiadnák 1948-ig, Magyarországon megjelent esszéim válogatását!!! Vagyis az értem küzdők megerősítenék e kiadvánnyal 1948 Karácsony másodnapján, negyvenhárom éves koromban történt hivatalos elhalálozásomat. Azt feleltem, hogy a válasz: NYET. Egyetlen szó, de az olyan erővel, hogy elhallatszódjék Alma Atáig. Meg vannak kér gülve az otthoniak ? Nagy szeretettel Csé 11 1970. júl. 16. Kedves Dániel, Hazatérésem után pár nappal, tehát majdnem egy hónapja levél kíséretében elküldtem neked a kívánt írást a tizenhatodik századról. Nem sokkal később küldtem egy levelet a tervezett könyvről. Mivel máskor elég gyorsan fordul a posta, ezúttal viszont nincs hírem se rólad, se a kéziratról, gondolkodóba estem. Ajánlva mentei az írás, a rákövetkező levél azonban nem. Kérésedet teljesítettem; ha nem jutott el hozzád a Jegyzet, nem én tehetek róla. Szeretettel Csé 28
