Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 5. szám - Dobozi Eszter: Tíz körömmel (Izsák 1993-ban - szociográfia II. rész)

zők megbízásából irányítja a felszámolás folyamatát, s mint mondja, úgy, hogy minél kisebb veszteséggel fejeződjön be. O sem hitte pár évvel ezelőtt, hogy az elmúlt korszakban nagy hírre szert tevő gazdaságok ilyen sorsra jutnak végül.

Dr. Böröcz Sándor tudja magáról, hogy nem örvend fölszámoló biztosi minőségében osztatlan elismerésnek. Tisztában van azzal, hogy nem a népszerűségét fokozta, mikor megtiltotta, hogy a gazdaság kistermelők szőlőtermésének bérfeldolgozását vállalja. És hosszasan beszél arról, milyen súlyos vétke a gazdálkodásnak, hogy nem teremt szektorsemlegességet a bortermelésben. A borárusok, míg a kistermelőktől olcsó borhoz jutnak hozzá, addig a nagy állami és szövetkezeti cégek előnytelen helyzetből értékesíthetik készítményeiket. Kénytelenek ugyanis, termékeik adóterhei miatt, drágán ajánlani eladásra a bort, a pezsgőt. Hevesen ostorozza a kannás borok forgalmazóit. Míg a kistermelő, sőt a csalásoktól sem óvakodó kft-tulajdonosok gazdagodnak, addig a nagy borászati üzemek tönkremennek. A községben viszont ennél jóval nagyobb nyugtalanságot szülnek azok a hírek, amelyek a gazdaság üzemrészeinek eladásával kapcsolatosan keltek szárnyra.

Izsákon a kisebb pénzű, de tulajdonosi ambíciókkal fellépő embereknek biztos, hogy sok keserű pirulát le kell nyelni. Hiába szeretnének tulajdonosok lenni. A pénz beszél. Nem lesznek tulajdonosok. Ezek (sic!) aztán rossz hangulatot keltenek. Ezek (sic!) elkövetnek majd mindent. Panaszkodni fognak. Támadják a szabályszerűt is. Nekünk egy a fontos: a jogszabályok betartása. Aki többet ígér, sajnos azé az üzlet.- Hallottam vádakat, amelyek szerint olcsón kiárusítják a gazdaság ingatlanait.- Volt egy vagyonértékelés, de második-harmadik meghirdetésre általában ennél alacsonyabb áron kelnek el a vagyonrészek. Kivétel volt a Kosztka-telep. 1 500 000 forinttal többért vették meg. Ezt a telepet izsákiak szerették volna megszerezni. De nem tudtak elmenni az árverésen a 4 200 000-ig. így lett másé.-Kié?- Egy kecskeméti kft tulajdonába került.- Megtudhatnám, melyikébe?-Ha nem muszáj, nem mondanám...- Mi mindent adtak még el?- Egy vágóhíd, a Platter-telep, az üzemi konyha, a központi iroda elkelt. De most hirdettük meg a gépműhelyt is. Ez utóbbira két izsáki pályázat érkezett. Egyelőre nem tettek komoly ajánlatot. Taktikáznak.- Vésztjósló várakozás övezi a borászati üzemnek az értékesítését is.- A dolgozók fölöslegesen nyugtalankodnak. Nincs másról szó, mint tulajdonos- váltásról. Nekik mindegy, ha nem akarnák tulajdonosok lenni, kié a vállalat. Az államé, vagy magántulajdonosé. Bár biztos lesznek, akiktől igyekeznek megszabadulni. Mert a tulajdonos majd racionalizálni fogja a termelést.

—Tartanak a külföldi vásárlótól, nem a szőlőtermelők érdekei szerint alakul majd az üzem jövője.- Szó van német vevőről, de szerintem nincs alapja a félelemnek akkor se, ha a német veszi meg. Nézze, végső soron benne van a pakliban, hogy abszurd intézkedéseket hozhat, viszont nehezen tudom róla elképzelni, hogy leépíteni akarná a borfeldolgozást.

—A másik legtöbbet vitatott kérdés: a földek jövője.- A szőlőt hektáronként 4000-ért bérbe adtuk. A java elfogyott márciusra. A gyengébb szőlőket a végén már ingyen is odaadtuk művelésre. Ma jelentette a kollégám, körülbelül hatvan hektár viszont el van hanyagolva. Ezek már ingyen se kellettek. A kiselejtezés vár rájuk.- Ugyanakkor a kárpótlási jeggyel máig is hiába várakoznak az emberek.

59