Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 5. szám - Pethő László: Mit sikerül a bőrbe tenni? (Kárpótoltak és magánvállalkozók)

ne, mert egy ismeretlen növénykultúrába beleszállni nagyon kockázatos. Több csábító lehetőség van, de félek, mert egyelőre képtelen vagyok a buktatóit átlátni.

Egy ideig nagyon rajta voltam a burgonya vetésén. 10 hektárnyit akartam lekötni. A gépeim megvannak hozzá, a kiszedés viszont kritikus, arra 1,2 milliós hitelt kellett volna felvenni. Olyannyira komolyan gondoltam, hogy még a Földművelés- ügyi Minisztériumban dolgozó ismerőshöz is elmentem információt kérni. Augusztus végén adtak ki egy erre vonatkozó hitelcsomagot, ami egyéves futamidejű hitelt biztosított. Kezdtem számolgatni. A 10 hektár öntözött kultúrának 2000 mázsa termést kell leadnia hektáronként. 2000 mázsa burgonya az nagyon nagy kockázat. Igazi piacot ekkora mennyiségre pedig jelenleg nem látok. A válogatásnál, a zsákolásnál ott kell lenni. Utána 6-8 forintért vagy még kevesebbért nyomott árakon eladni, nem éri meg. Hajön a burgonyabogár vagy más vész, oda az egész. Végül meggondoltam magam, nem láttam benne fantáziát.

Sajnos, a hitelek túlnyomó része reorganizációs hitel. Alapvetően beruházási célú hiteleket kínálnak. Pontosan abból adódóan, hogy a rövid távú, termelési célú hitelek eléggé rizikósak. Vagy bejön az adott kultúra azon a nyáron vagy sem. Egy kis tőkeerővel rendelkező gazdaságban, amilyen a miénk, abban a nyári gazdálkodás mobilizálható pénzéből igyekszem gépeket venni. Járom a nálam is rosszabb helyzetben lévő, tönkrement tsz-eket és próbálok az ő roncsaikból valamit megmenteni vagy javítható állapotba hozni. Éppen most alkudtam meg erre az öntözőberendezésre 50 mázsa lucernáért. Jobb lenne újat venni, de arra nincs pénzem, öntözés nélkül pedig nem jutok semmire. Télen megjavítom, felújítom a berendezést és egy részét még esetleg el is adhatom.

Gondoltam már hitelfelvételre is, mert így egy csomó pénztől, támogatási lehetőségtől elesek. Hitel azonban csak új gép vagy készülék vásárlásra jár. Ráadásul egy olyan berendezésnek az ára, ami a 40 hektárt biztonsággal kiszolgálná vagy legalább a negyedét-felét intenzíven öntözné, az egymillió forint körül van. Ehhez pedig 600 ezer forint saját tőkét kellene felmutatni a hitelfelvételkor. Ha nem sikerül, akkor olyan csődtömeget szedhet össze az ember, hogy belerokkan. Csak egy rossz gazdasági év kell, és akkor összeomlott ez az egész. Vagy pedig olyan szuper kultúrát kellene kitalálni és maximális biztonsággal termelni, ami lehetetlen. Kizárni a jégverés és egyebek lehetőségét, és akkor esetleg tuti módon bejöhet a törlesztőrészlet. De mi erre a garancia ? — Nos, ezért tartom a hitelekből történő gazdálkodást légvárnak. Tudom, hogy a rádió, televízió is azokat a vállalkozókat mutatja, akik x összeghez ennyi meg ennyi pénzt vett fel, és mégis hatalmas üzletet csinált! - Igen, de arról senki sem beszél, hogy mellette hányán buktak bele, esetleg öngyilkosok lettek, egész családjuk tönkrement, kénytelenek eladni a lakásukat. Mi ezt a lakást saját magunk építettük, rengeteget dolgozunk vele, nem szeretném jelzáloggal megterhelni. Teljesen kihúzná a talajt a lábam alól, ha ilyet kellene megélnünk.

Özv. É. Istvánná: Mi már három éve béreltünk földeket. Olyan két holdnyit, amiben kertészkedtünk. Amikor két évvel ezelőtt visszaadták a pedagógusföldet, akkor abba ültettünk sárgadinnyét. Hárman; a férjem, én meg a fiam csináltuk. Egy kis segítség mindig akadt a nyugdíjasok részéről.

Tavaly, október 7-én vagy 8-án volt a licitálás, és megkaptunk egy részföldet. Édesapám földjét kapta vissza a fiam. Januárban újra licitáltunk. 1993 elejére lett olyan 40 hektárnyi területünk, amit már mi magunk használtunk. Úgy kalkuláltunk ebből 4-5 hektáron kertészkedünk, a többibe búzát, krumplit, kukoricát vetünk. Vettünk fémzárolt vetőmagot, elvetettük. Későn kaptuk meg a földet, jött rá a hideg, nagyon gyéren kelt. Elég gyomos is lett, eső nélkül nem a legjobb termést hozta.

44