Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 5. szám - Pethő László: Mit sikerül a bőrbe tenni? (Kárpótoltak és magánvállalkozók)

szost vetek. A másutt levő 20 hektárból 14 hektáron őszi búza került a földbe. Oda 3 hektáron burgonyát ültetek, a fennmaradó rész a paradicsom és a dinnye területe lesz. Komolyabban akarok kertészkedni. Járom az országot, nézem ki mit csinál. Most egy pécsi kolléga javaslata alapján öntözőberendezést akarok kiépíteni. Olyan szárazság volt az utóbbi években, hogy tennem kell valamit. Az öntözőberendezés félmillióba kerül, ami elég nagy beruházás. De ha hozzáveszem a negyven százalékos állami támogatást, akkor nem látszik rossz befektetésnek. Dinnyéből pedig hamar megtérülhetnek a költségek.

E. Vencel: A családnak 100-120 aranykoronányi területre volt kárpótlási jegye. Ehhhez sikerült még vásárolni, így lett 250-260 aranykoronánk. A kárpótolt föld két táblában helyezkedik el, 16 és fél hektáros az egyik, a többi másik határrészen van. A licitáláskor az volt a vesszőparipám, hogy ha többért is kellett vennem, de az öntözhető területhez igyekeztem ragaszkodni. így az átlagosnál drágábban jutottam a földhöz. Azon a táblarészen, ahol én licitáltam, ott legtöbbször ötszázért keltek el a földek. Ugyanott az öntözhetőség miatt én ezerért vettem, egyezséggel. Mégis megérte, mert az energia- és a vízvételezési lehetőség megoldott. Van a közelben a tsz-nek egy hajdani savanyító épülete kiszolgáló egységekkel, amire jó lenne velük megegyezkedni. Jelenleg azonban a pénzügyi lehetőségeim is korlátozottak, meg a tsz is túl jól áll ahhoz, hogy jó pozícióból lehessen velük tárgyalni.

A másik 23-24 hektáros terület szintén a Zagyva mellett van. Ebből durván 10 hektárnyi a saját, a fennmaradó pedig az unokabátyámé, E. Antalé, aki a megye másik végében mezőgazdász. Vele úgy egyeztünk, hogy a vetésforgó megvalósítása érdekében az egész birtokot közösen próbáljuk művelni.

Erre a területre különben csak ideglenes birtokbaadást engedélyezett a földkijelölő bizottság. Sőt, azt is csak hosszas huzavona után. Ha nem tapostam volna a dolgot, a mai napig is a tsz használná. írtam egy kétoldalas kérvényt, amiben igyekeztem rávilágítani a visszásságokra. Végül nem tudom, ennek köszönhetően-e vagy másért, de úgy döntöttek, birtokba vehetjük a területet. Rajtam kívül arról a húsz személyről volt szó, akik tanyai ingatlannal rendelkeznek. Esetükben nem kellett sorsolni, hiszen adott volt a birtok helye.

Visszatérve a sajátomhoz, 24 hektárt sikerült most felfogni, amibe őszi búzát vetettünk. Jubileum 70-es elit búzát, amit kapcsolatok révén sikerült megszereznem. Szeretnénk erre jövőre vetőmag-minősítést szerezni, mert úgy sokkal jobb áron tudom értékesíteni. Idén ezt már próbáltuk, és elég jól bejött. Különben is vetőmagbúzára mindig van igény.

A másik 16 és fél hektáros területről még nem döntöttem. Jelenleg még nem is tudom, hogy miket vetek bele. Felmerült, kössek szerződést a cukorgyárral. Ez hektáronként 100 ezer forint befektetést jelent, amit pénzügyileg megfinanszíroznának. Csakhát az aszályos évek miatt nem mertem belevágni. Egy közeli tsz bukása az ékes példa arra — símig ki nem tanulja az ember a csínyját-bínját — addig nem szabad belevágni. Mert 20 hektáron simán elúszhat kétmillió forintom, ha nem sikerül. Répából legalább 40 tonnának kellene teremni hektáronként, hogy nullszaldós legyen az üzlet. Úgy gondolom, ehelyett maradok a kukoricánál. A kft-ben a közös 12 és fél hektár területről viszonylag jó termést takarítottunk be. Idén a kukorica általában gyenge volt, jól el lehetett adni, és így mégis megduplázódott a befektetett összeg. No, a 16 és fél hektár felébe kukoricát, további két hektárra valószínűleg burgonyát ültetek. Van benne egy darab homokos terület, abban pedig 2-3 hektár dinnyével próbálkozom majd. Mindez még attól is függ, hogy sikerül-e a helybeni piacot megszervezni, mert szállítgatással már nem éri meg a dolog. Felmerült még a dohány termesztése, amire szintén lenne lehetőség. Ehhez is több tapasztalat kelle43