Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 5. szám - Pethő László: Mit sikerül a bőrbe tenni? (Kárpótoltak és magánvállalkozók)
É. Istvánné magyar-történelem szakos tanárnő. Ennek ellenére a család intenzíven kertészkedett. Férje értett is hozzá, így a hetvenes évektől folyamatosan elsajátították a ház körüli fóliás termelés minden csínját-bínját. Rengeteg munkával ugyan, de szépen gyarapodtak. A falu közepén emelt emeletes házukat sokan nézték irigykedve. Ezt leszámítva E-ék élték mindennapi életüket. A rendszerváltás mellékhatásai 1989-1990 fordulóján Jf-en is felgyorsultak az események. A nyár folyamán lemondott a tanácselnök, és visszament az iskolába tanítani. Komolyabb — és tárgyalandó témánk szempontjából lényegesebb — változások történtek a tsz-nél. Az elnök elérte a nyugdíjkorhatárt és nem is akart tovább aktívan dolgozni. Utódlása körül azonban szokatlanul nagy küzdelem alakult ki. A kiszemelt utód indítását hamarosan megkérdőjelezték, sőt egy olyan jelöltet állítottak, akit tíz évvel azelőtt „elzavart” a most nyugdíjassá vált tsz-elnök. A nyilvánvalóan oppozíciós ötlet a reformkori gondolat híveinek köréből érkezett, akik úgy érezték, most rajtuk a sor. Végeredményben jól számoltak, hiszen 1989 októberében jelöltjük, Cs. László nyerte el az elnöki posztot. A teljesség kedvéért és különösen témánk szempontjából feltétlenül ki kell térni arra, hogy az elnöki posztért Gy. Ernő is ringbe szállt, aki későbbi történetünk egyik főszereplője lesz. Akkor azonban alulmaradt. A szóban forgó időszakban másfajta mozgolódások is jelentkeztek a faluban. 1990. január 16-án E.István ötven-hatvan további érdeklődő jelenlétében harminc- kettedmagával együtt újjáalakította a Kisgazdapártot. Ugyanakkor öttagú intéző bizottságot is választottak, melybe ő is bekerült. A Kisgazdapárt hamar népszerűvé vált a faluban. Az 1990-es tavaszi parlamenti választások során — ha nem is az ő jelöltjük futott be — helyben egyértelműen ők kapták a legtöbb szavazatot. Ugyanakkor azonban már elkezdődtek a belső harcok, kifejezésre jutottak a nézetkülönbségek. Az önkormányzati választások alkalmával már külön jelöltet állított az E.István vezette szárny, amelyik az SZDSZ-el kötött szövetséget. Külön polgármesterjelöltje volt a párt másik szárnyának, de tőle sokkal több esélye volt Cs. László sebtiben alakított „tsz-pártjának”. A befutó sokkal inkább E. Istvánék ízlése szerint alakult, hiszen jelöltjük, C. Márta lett a polgármester. (Annak a Gy. Ernőnek a felesége, aki a tsz-elnökválasztáson alulmaradt.) Ettől kezdve a játszma másféle feltételek közepette folyt. A helyi politikai csatározásokkal párhuzamosan folytatódott a gazdasági pozíciók újrarendezése és újraosztása. Cs. László az újdonsült tsz-elnök változatlanul igyekezett kezében tartani a gyeplőt, ugyanakkor lépten-nyomon érzékelnie kellett (pontosabban kellett volna), hogy ez a mozgástér már merőben más mint korábban volt. A vele szemben elégedetlenek egyik határozott ellenlépése a Jászkert Kft. létrehozása volt. Megalapításához, végső formába öntéséhez M. Béla kisgazdapárti képviselő javaslata alapján fogtak hozzá. A kft alapítói - 1993 február-március Az ötletadó M. Béla országgyűlési képviselő: az 1940-es évek elején az egyetemen tanultam, hogy a mezőgazdasági termelő a termékeit illetően hátrányos helyzetben van, hi32
