Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 3. szám - Tornai József: Lepke a mennyezeten

Tornai József Lepke a mennyezeten H aragudni igen, gyűlölködni nem.. Haragudni, fölháborodni ostobaságokon, félreértéseken, vagy aljasságok miatt, hiszen tele van ilyenekkel a mindennapi élet és a mindennapi történelem. De gyűlölködni, másnak a halálát kívánni, bosszúra szomjazni? Minek? * * * Egy szeretkezés emlékéből. S közben a nagy diófán a kék erdei galamb egyik ágá­ról a másikra kergette párját. 4= * * Tilalmas kert. Az hiányzott nekem az elmúlt évtizedek „tilalmas kertjében”, hogy nem mondhattam el, nem írhattam meg, amit az egzisztencia legfontosabb dolgairól gondoltam és gondolok. Most végre beszélhetek, s ez mámoros állapot, amelytől megint megbénul a nyelvem. * * * Lepke a mennyezeten. Fejem fölött lapul a gerendán, holnapra elfújja az idő, S mi nem ilyenek vagyunk: tökéletesen eltűnő-elsodrandó pillangók? Mekkora tévedés az emberről mint valami történelemalakító, szilárdan létező szerzetről szónokolni! Abból kell kiindulni, hogy pillanat-lények vagyunk, s nem a halálunk, betegsé­günk meglepő, hanem az, hogy szellemi, művészi teljesítményeink megmaradnak. * * * Pilinszky. Jancsi, hányszor gondolok rád, a beszélgetéseinkre, azokra a gondola­tokra, amelyeket te olyan „extátikusan” fejtegettél. S most nincs senki, akivel... Különös így élni, hogy te már. De azok az esték és délutánok élnek bennem. Em­lékszel, mikor egyszer a Művészben a házasságról, meg az együttélésről? Sok, ren­geteg hamis próféta volt ebben a században, azóta még többen vannak, mióta nem vagy itt. Most még jobban látni: egyik legnagyobb, „legkorszerűtlenebb” lélek vol­tál közöttünk. Szembe mertél állni a divatokkal, szellemi eretnekségekkel, főleg azokkal, amelyek az ember földi üdvösségét tartották kizárólagosnak. Te tudtad, hogy ilyen, nincs, hogy legfontosabb éppen ezzel a babonával leszámolni, s úgy je­len lenni, hogy tudjuk: itt nekünk nincs végleges szállásunk. Mennyiszer gondolok rád, Jancsi, hiszen azóta, hogy nem vagy itt, nem vagy jelen, tökéletesebben kiraj­zolódnak elveszésünk okai és közelsége. * * * 70

Next

/
Thumbnails
Contents