Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 3. szám - Temesi Ferenc: Csak tiszta Forrásból
szép lány volt akkoriban, viselte is magát. Engem szóra se méltatott, a Rikével ugratták egymást. Csak néztem, mint egy kétéves, amelyik megnyeri az első versenyét, és a zsokénak adják a serleget. Utána elmentünk a szerkesztőségbe inni (már volt szerkesztőség). Egy kicsit nagyképűen viselkedtünk a Rikével, mint némely bunkó szegedi Kecskeméten. El sem hittem, hogy az én szavam is számít valamit. Emlékszem Szekér Endre széles, jóindulatú arcára, meg a Varga Miskára is, aki a pofámba mondta, hogy tehetséges vagyok. Jobban szédültem, mint a bortól. Amikor a bor elfogyott, megjött Buda Fer- kó egy demizsonnal. A keze mint egy satu. Hogy az hogy tudott hallgatni! Ahogy csak a tiszták tudnak. Nem mertem neki elmesélni, hogy a boltból elloptam a verseskötetét. Tartózkodónak tűnt, közben csak szemérmes volt. Este hazabumliztunk a Rikével, és nekem azóta is megvan a kapcsolatom a Forrással. Amit igazán jónak tartok, abból mindig küldök. Ez így természetes: ez volt az egyik fölnevelő dajkám, ez a lap. Emlékszem én még Forrás Könyvekre is (hogy mire nem volt pénz akkoriban! Például könyvre. Példátlan!). Én egy Fülöpszállásról szóló szociográfiában voltam benne. Emlékszem, a kecskeméti KISZ-titkárt úgy hívták, hogy Király Zoltán. Már akkor is érdekes figura volt. Jártam én többször is Kecskeméten, de a szerkesztőségben nem nagyon. Presz- szókban találkoztam a Pintér Lajossal, a Hideg Antival, a Fűzi Lacival. Hát aztán fölnőttünk mi is, mint ez a lap. Teljék még az időnek kedve benne sokáig! Ta c Ma Thinsz Géza levelének részlete 53
