Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 12. szám - Fehér Zoltán: „Urak dolga és passziója” (írás és olvasás régen egy kétnyelvű faluban)

Ugyancsak külön lapon, mintegy fejezet kezdetként: Magyar Nép-dallok, s a kötet vége felé: „Emlék versek és Szerelmi versek Tartalma”, „Nép dalok Tartalma”. Ez utóbbiból a következő válogatás mutatja, miképp keveredett már akkor is a népdal és a népies műdal. A pécskai cigánysoron, Alkonyat száll a pusztára, A kisasszony gulyája, A rab keserve, A fonóba száll a nóta, A bihari határ szélén, A Vanpaticsba járok, Atokházán születtem, Barázdába szállt, Befújta az utat a hó, Befordultam a konyhára, Betyár gyerek, Cifra csárda, Dícsértessék - szól a legény, Daru madár fenn az égen, stb.

Szerepel a kötetben Petőfi Alku c. költeményének folklorizálódott változata. Bár ki tudja. Lehet, hogy a népi változat volt az eredeti? Néhány apró változáson kívül a legfontosabb, hogy a Petőfitől ismert két versszak elé kerül a következő:

Amoda a hegyek oldalában Ül két juhász fekete subában Amint ottan ketten üldögélnek Azt mondja a gazdag a szegénynek.

KATONA Imre azt írja: „Az Alku szülőföldje (...) Szalkszentmárton (...) e központ körül találjuk a legszebb, legepikusabb változatokat is.”24 25 A Katona által közölt variánsokban „Erdő szélén, bokor árnyékában” vagy „A bugaci zöldhalmi domb mellett” zajlik a nevezetes alku. Argat Péter leírta az Alföld-szerte ismert betyár balladát, a Nem messze van ide kis Margita” kezdetűt. Pentaton dallamvariánsaival sok szövegváltozatát is gyűjtöttem a faluban. Még két újkori balladaszöveg található a kötetben, a „Leégett a csere csűri cserény” és a „Báró lánya” című két változata is. Ezek egyike egy múlt század végén Kalocsán kiadott verses könyvben is megtalálható.2“

Balogh Dánielné a nyolcvanas éveiben járt, amikor is 1965 táján egy átírótömbbe kérésemre leírta magyar dalkincsének szövegeit. Füzetének ezt a címet adta: Régi magyar nóták. A dalok nagyobb része népies műdal. Itt is megtalálható a Patkó Bandi találós kérdése, a Báró kisasszony, de ezek mellett ilyen szövegek is:

Kukorica hajasodik Barna kislány vastagodik Mögötte az aranyhalat Mozog a kötője alatt.

Ezeken kívül sok régi katonanóta is olvasható itt.

Özv. Vidáné Farkas Margit csak mostanában, 70 éves kora után kezdte összeírni azoknak a daloknak a szövegét, amelyeket ismert. A gyűjtemény 122 dalt tartalmaz, ezek közül tíz rác szövegű. Van a füzetben eredeti rác (Zelenise vinograd, Se- jem zita), magyar nóta lefordítva rácra (Cujes li ti kereskinja - Hallod-e te körösi lány), magyar népdal rác szöveggel (Tri si zvezda - Három csillag van az égen), népies műdal (Amikor az édesanyám imakönyvét), operett (Túl az Operencián, Én mától kezdve csak terólad álmodom), hazafias dal (Lobogjon a magyar zászló; Kraszna- horka büszke vára), nemzetközi kupié (Valahol a Volga mentén; Egy maharadzsa) és sok-sok magyar népdal (Édesanyám adja ki a jussomat; Az bátyai bírónak van két sárga csikója). Ezek között akad béres nóta: (Szuprics puszta köröskörül aká24. KATONA Imre: „Alku” típusú népdalaink. (In: Ethnographia 1965. 558.)

25. VARGYAS Lajos: A magyar népballada és Európa. 755. (Bp. 1976.)

75