Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 12. szám - Fehér Zoltán: „Urak dolga és passziója” (írás és olvasás régen egy kétnyelvű faluban)
A kötetben két, úgynevezett Szent Antal-lánc egy-egy szemét is megtaláljuk. „Ezen imát a Bécsi érsek kapta, terjessze szét és imádkozza el kilenc napon és naponta küldjön egyet egy személynek, mert aki ezen imát terjeszti egy kívánsága teljesülni fog, a ki pedig nem terjeszti bűnt követ el és valami csapás éri. Néköm kültek és mondom mindenkinek az én ajándékomat Miklosity Mári (özvegy).” A másik egy „szent levél”. A Krisztus által küldött üzenetet Bethaniában találták Mihály arkangyal képe mellett. Csak az tudja levenni, aki le akarja másolni. Vidáné kéziratos imakönyvében lapul egy újabb keletű és nagyobb méretű hiányos kockás füzet. Mindössze kilenc levélből áll, tele vallásos szövegekkel. Az egyik így kezdődik: Egykor a kis Názáretben Kis Jézus rózsás kertjében Két rózsafa két színt virult Mind a kettő' összeborult. A népköltészeti ihletésű kezdet után elmondja az ismeretlen szerző, hogy a kis Jézus a rózsafákból keresztet készített, s megjövendölte, hogy kereszten fog meghalni húsz év múlva. Kérte anyját, vigye a keresztet a Libánus hegyére, és ültesse a cédrusfa alá. Evek múlva a rózsafakeresztből cédrusfa lett, és ebből készítették Jézus keresztjék. RÉTHEY PRIKKEL Miklós Akasztóról közli ezt a versezetet németes dallamával együtt, s megjegyzi, hogy gépelt szövegként talált rá, de valószínűleg megjelent már nyomtatásban.18 Az efféle vallásos ponyva „a paraliturgia függvénye - írja ERDÉLYI Zsuzsa. - Valójában a népi katolikum száz éves gyakorlatának, a népi áhítat pap nélküli, kötetlen önerejű megnyilatkozásainak lecsapódása az analfabetizmus felszámolása idején. A ponyva követeiden jelentkező irodalmi (vallásos) tömegigényt elégített ki. „Igényt, erős szellemi érdeklődést, sőt szükségletet, melyet sem a hivatalos irodalom, sem az egyház tőzsdéjén nem jegyeztek.”19 Sáfár Józseftié Fekete Mária egy, a századforduló táján Szabadkán megjelent imakönyvében (Mennyei vigasság. Imák és énekek. Csemus Elek szerk.), egy hasonló ponyva nyomtatvány-töredék található. Stílusa a vásári históriákéra emlékeztet. „Ismeretes - írja BÁLINT Sándor -, hogy Radna, Máriaradna a hajdani Dél- Alföld, Bánát kimagasló jelentőségű búcsújáró helye, a XVIII. század elejétől kezdve egy hatalmas, sok nyelven beszélő szakrális táj szíve.” Erről szól a ponyvanyomtatvány is. Címe: „Legújabb szent énekek a csodákkal tündöklő Máriaradnai Szűz Máriáról.” Az „Előszó” a Tinódi óta élő históriás gyakorlat szerint szól.20 Kedves Atyámfiái! nagy újságot hallottam Midőn Vásárhelyről Aradra utaztam Arad közelében van Mára Radna Ez valódi szent hely, itt történt a csoda. Én amint hallottam, éppen úgy mondom el így beszélte nekem ezt Varjasi Imre 0 megesküdött rá, hogy ez való igaz Mert ő ott volt, látta és beszélt azzal... 18. RÉTHEY PRIKKEL Miklós: Rákóczi kis úrfi. 330-332. (Akasztó 1992.) 19. ERDÉLYI Zsuzsanna: i.m. 28-29. 20. TAKACS Lajos: Históriások, históriák (Bp. 1958.) 71
