Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 12. szám - Poszler György: Nemzeti Sorskérdések - Nemzeti Létfeltételek (Szárszó 1943! - Szárszó 1993?)

jobbágyokat „felülről” felszabadítani kívánó II. József ellen - hogy egyelőre csak a jozefinisták szűk intellektuális csoportja szembesüljön az újkori magyar történelem tragikus antinómiájával, a nemzeti önállóság és a társadalmi haladás keresztbe akadó tengelyével.”

Jegyzet

írásomban főként a két szárszói konferencia jegyzőkönyvét használtam. Szárszó. Az 1943 évi balatonszárszói Magyar Élet-tábor előadás- és megbeszéléssorozata. (Püski, 1993.) Szárszó ’93. Az 1993 évi szárszói tábor előadás- és megbeszéléssorozata. (Püski 1993.) Háttérirodalomként támaszkodtam Bibó István néhány írására: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. A magyar társadalomfejlődés és az 1945. évi változás értelme. Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem. Az európai társadalomfejlődés értelme. (In: Bibó István: Válogatott tanulmányok II. 185-267. 1., 485-505. 1., 569-621. 1., III. 5-125. 1. (Magvető 1986.) Támaszkodtam továbbá Szűcs Jenő könyvére: Vázlat Európa három történeti régiójáról. (Magvető, 1983.) És használtam Fehér Ferenc tanulmányát: Szárszó, ‘93. (In: Kritika 1994. 5-6. sz. 6-9. és 38-42. 1.)

A két konferencia előadói közül csak Csurka István és Csoóri Sándor esetében hivatkozom - az előadáson kívül - más művekre. Ez Csurka esetében a Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című röpirat. Csoóri esetében pedig a Nappali Hold című napló.

Még tartozom egy megjegyzéssel. írásomban Pozsgay Imre hozzászólását elmarasztalóan, Benedek Istvánét elismerően említem. Az elmarasztalás azonban csupán Pozsgay Imre szárszói szereplésére és nem egész életpályájára vonatkozik. Ahogy az elismerés is csupán Benedek István Szárszón kifejtett elgondolásaira és távolról sem az utóbbi években hangoztatott egyéb nézeteire vonatkozik. Csete György, Fekete Gyula, Makovecz Imre nevét a szövegben nem említem. De az általuk mondottakra - a népesedés gondja és az infrastruk- túrális problémák kapcsán - egyetértőén hivatkozom. Ez azonban végképpen nem jelenti, hogy nézeteikkel általában, más kérdésekben akár valamennyire is egyetértenék. Sőt, azt is kénytelen vagyok megjegyezni, hogy nézeteik kifejtési módja még részleges egyetértés esetén is - számomra - merőben idegen.

61