Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 12. szám - Varga Zoltán: Indiánsirató (Színpadi tetemrehívás két részben)
ta, a katonák féltek, hogy lelövi, ezért nem mertek lőni. És ennyi nekünk elég volt. Hogy a lerakott fegyvereinkhez ugorjunk, és újra felkapjuk őket... JIM: És a félelmetes katonák máris elmenekültek... KINTPUAS: (Jimre látszólag ügyet sem vetve) Úgy emlékszem, tizenketten voltak csak. Vagy tizennégyen. Mi meg negyvenen voltunk. JIM: De te megadtad volna magadat ennek a tizenkettőnek! Akik az első lövés után megfutamodtak. KINTPUAS: De akik után tízannyi is jöhetett volna. Százannyian, ezerannyian. És később jött is. MEACHAM: (a háttérből felbukkanva) Itt azért nekem is közbe kell szólnom. Úgy tudom, ennél az incidensnél, ott a Lost River partján, a katonák tüzeltek is. KINTPUAS: Lőttek, igen, miközben visszavonultak. JIM: (megvetéssel) De nektek eszetekbe sem jutott üldözni őket. Vagy akár utánuk lőni. KINTPUAS: Menekülőre lőni éppúgy nem Kintpuas dolga, mint védtelenekre. Ez a te dolgod. JIM: (valami primitíven csúfondáros vigyorral) Canby is védtelen volt. És a haláláért téged fognak fölakasztani. KINTPUAS: (támadóan Jim felé fordul) Ezt akartad, Jim, te nyomorult? Mert, ha ezt akartad, akkor... MEACHAM: (közéjük lépve emeltebb hangon) Jobb volna, ha rám figyelnél inkább, Kintpuas! Rátok lőttek-e a katonák, amikor visszavonultak vagy csak a levegőbe? Mert ez nem mindegy. KINTPUAS: Nem találtak el senkit közülünk. Kintpuas csak ennyit mondhat. MEACHAM: Pedig ezt jó lenne tudni. FRANK (szintén előlép) Miért olyan fontos ez, Meacham? MEACHAM: Számomra fontos. Mivel az indiánok egyike a hadnagyot meg is sebe- sítette, és így... FRANK: Joguk lett volna beléjük is lőni, nem így gondolja? MEACHAM: Elvileg igen... Úgyhogy ha mégsem így tettek.... FRANK Mindenáron büszke akar lenni a katonái emberségére? MEACHAM: Nem az én katonáim, Frank. Az Indiánügyi Hivatal nem adhat parancsot a hadseregnek, legfeljebb kérheti a támogatását. Ám egy esetleges túlkapás a Hivatalt is súlyosan kompromittálná. Persze az indiánok viselkedése szintén, hiszen a mi dolgunk őket megvédelmezni. (Kintpuashoz) Ezért kérdezném azt is, hogy ti lőttetek-e. KINTPUAS: Azután, hogy újra kézbevettük a fegyvereinket?... Néhányszor igen, talán Kntpuas is lőtt. De amikor láttuk, hogy a katonák elmennek, nem lőttünk többet. MEACHAM: Köszönöm, Kntpuas. Vagyis, ha ennyi történt volna csak, aligha kellett volna most itt öszegyűlnünk. FRANK Ahol maga, Meacham, valahogy úgy van jelen, mintha ezúttal is az Indiánügyi Hivatal várná a jelentését. MEÄCHAM: (tűnődve) Maga is úgy érzi, Frank, mintha valamilyen magasabb fórum várná ezt tőlünk? FRANK Nem érzem magamat hivatalos személynek. De ha jelentést kellene írnom, nem biztos, hogy azokat a mozzanatokat tartanám fontosnak, amelyeket maga vizsgálgat. MEACHAM: Hanem? ... Gondolom, az áldozatokat. De hát a jóvátehetetlen dolgok nem is itt, a lefegyverzési kísérletnél, hanem valamivel távolabb, a Modoc River közelében történtek. 14
