Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 11. szám - Kerényi Ferenc: A könyvészet dicsérete (Lisztes László: Katona József-bibliográfia)
ták, hogy telj es körű összegyűjtésük lehetetlen, mint ahogyan egy Petőfi-bibliográfia sem vállalhatná fel, például a Nemzeti dal március 15-i ünnepségeken történt idézésének teljes adattárát.) A Katona-ábrázolások iránt érdeklődőket Sümegi György kiadásra váró könyvéhez utalja a szerző; megadja viszont a Bánk bán más műfajú adaptációit (így opera-, film-, rádió- és tv-feldolgozásait), műkedvelő színpadi előadásait, ha azokról bármi megjelent nyomtatásban, és tartalmazza a diszkográfiát is. Egy-két helyen szinte tettenérhető a bibliográfus mérlegelő vívódása is: a világirodalmi vándortémává lett Bánk bán-történet külföldi feldolgozásait - az előszó szerint - csak akkor vette föl, ha az kapcsolatban van Katona József drámájával. Mivel a magyar irodalomtörténészek Hans Sachs, George Lillo, Franz Grillparzer drámáit vagy egy, éppenséggel Boccaccionak tulajdonított olasz novellafeldolgozást érthetően nemzeti drámánk felől olvastak és olvasnak, szerencsére e tématörténeti áttekintés is gazdag lett. Azaz: a vívódás eredményeit a kutatók élvezhetik. A személyi bibliográfia felépítésének többféle kialakult gyakorlata, majdhogynem iskolája van. Közülük választani persze nemcsak a bibliográfus egyéni ízlése szerint kell és lehet. A szoros időrend mellett dönteni, mint azt Lisztes László tette, olyankor érdemes, ha az életmű viszonylag kicsiny és/vagy van egy olyan főmű, amelynek könyvészetére a befogadás különböző korszakainak adatanyaga jól felfűzhető. Esetünkben mindkét feltétel adott. Katona József — akár tetszik, akár nem - még akkor is elsősorban a Bánk bán drámaköltője volt és marad, ha a téma- történet említett egyetemessége cáfolja is azt a búsongó legendát, hogy a „nagyúr” históriája csak magyar nyelvterületen lehet érdekes. A könyvészeti adatok időrendben közlése feltételezi, hogy erős és szakszerű mutatók segítsék azt az olvasót is a tájékozódásban (s ők vannak többen), aki nem a kronológia folyamatosságában kíván tájékozódni, hanem egy vagy néhány adatra kíváncsi, avagy meghatározott résztéma érdekli. A kötet cím-, személynév- és tárgymutatója - az utóbbi külön is megemlítendő, jól átgondolt szakrenddel — maradéktalanul eleget tesz ezeknek a követelményeknek. Egyetlen példát felidézve: az 1134-1137. tételekből kiderülhet, hogy Katona József egyetlen vígjátéka, a Déryné-szerelem kudarcát feldolgozó A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között (1814), amelynek szövege 1886 óta ismert, először (és mindmáig kizárólag) Kecskeméten szerepelt hivatásos színtársulat műsorán; az ősbemutató 1929. november lián, Katona születése napján volt. Akinek van ideje és kedve hozzá, hogy végiglapozza a bibliográfia kötetét, az sem marad sajátos olvasói élmény nélkül. Megjelenik előtte - ismét csak a példának okáért - Móra Ferenc nagy (és utolsó) regényterve, hogy könyvet írjon Katona Józsefről - interjúk, híradások szólnak a készülődésről (1357., 1373. tétel); arról az elképzelésről, hogy 1933-ban néhány hetet Kecskeméten kívánt tölteni, és ott dolgozni a regényen (1381. tétel). Szomorú lezárása mindennek Móra Ferenc levele Tóth Lászlóhoz a Kecskeméti Lapok 1933. december 24-i számában, amelyben közölte, hogy „betegsége miatt nem tud Kecskemétre jönni a közeljövőben” (az 1388. tétel annotációjából idéztünk). Figyelmes olvasó azt is észreveheti, hogy egy részlet mindazonáltal elkészült, az idősebbik Katona Józsefről szóló (1378. és 1439. tétel). S aligha véletlenül éppen ez: a két apa, a kecskeméti takácsmester és a kiskunfélegyházi szűcsmester világa nem csupán a szó földrajzi értelmében esett közel egymáshoz... Végül megtudhatjuk, hogy Katona József és Móra Ferenc szellemi kapcsolatáról legutóbb Orosz László írt az Irodalomtörténet c. szak- folyóirat 1981. évi folyamában (2528. tétel), s ennek legfontosabb mozzanatait népszerű formában megismételte a Félegyházi Hírek 1991. november 15-i számában (2795. tétel). Megfuttathatja fantáziánkat az 1389. tétel, Joós Ferenc novellája a Kecskeméti Közlöny 1934-re kiadott naptárában: Összevillan két csillag fénye... - azaz: találkozott-e Katona József városi főügyész úr a kisdiák Petro- vics Sándorral Kecskeméten? Azok számára, akik a múlt hibáinak megismétlését szeretnék elkerülni az élet minden területén és ehhez ténybeli olvasmányokat keresnek, tanulságos lehet az 1303-1304. tétel: miért kereste föl 1930-ban négy hónap alatt mindössze ezer látogató a jubileumi Katona-emlékkiállítást? Vagy vegyük példának a szülőház szintén okulásra érdemes históriáját: 1883. évi, emléktáblával való megjelölése óta (342- 367. tétel) .volt benne a közmunkahivatal 1932-ben (1359. tétel), felvetődött cserkészházzá átalakítása 1934-ben (1434. tétel), sőt lebontása is a városrendezés érdekében 1981-ben (2531. tétel). Arra a kérdésre pedig, 105
