Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 11. szám - Beke György: A gyűlölet hullámai (Beszélgetés Tóth Sándorral)
Beke György A gyűlölet hullámai Beszélgetés Tóth Sándorral-M. óth Sándor kényszemyugdíjaztatásáig (1985) filozófiát és filozófiatörténetet tanított magyarul a kolozsvári egyetemen. Tanítványait - magam is közéjük tartoztam — munkatársainak, pontosabban: gondolkodó társainak tekintette. Szívesen vette megfontolt ellenvetéseiket, egyenlő félként vitázott velük, anélkül, hogy tudás- és tapasztalatbeli fölényével visszaélt volna. A vitatkozásról, annak a (kisebbségi) szellemi életben betöltött fontos szerepéről monografikus jellegű tanulmányt is írt (Sajtóvitáink sereg számlája. Korunk. 1979/1-2.) G.G. Tanulmány Goal Gáborról, a Korunk szerkesztőjéről című könyvét (Kriterien 1971.) azért tartja fontosnak, mert — szavaival — abban „a hatalom által kisajátított mestert visszaperelte a kisebbségi szellemi élet számára”. Nyitott szellemű filozófiai és irodalomtörténészi munkássága mellett kevésbé ismert — pedig éppoly fontos - politikai publicisztikája és történelmi kutatása a nemzeti kérdésről a Duna-tájon, főleg a romániai magyarság sorsáról. Az 1944-es kezdeteknél maga is gyakorlati munkása a jogegyenlőség (elképzelt) kiépítésének, a Magyar Népi Szövetség küzdelmének. A romániai diktatúra embertelenségének és magyarellenességének fokozódása arra késztette, hogy a nemzetközi közvéleményhez forduljon. Társszerzője egy Párizsban álnéven megjelenő, később több nyelvre is lefordított és sokat idézett tanulmánynak (Lázár György: Jelentés Erdélyből, 1977), amely először mutatta ki, adatszerűén, hogy Romániában az átgondolt nacionalista állampolitika következetesen számolja fel a kisebbségi iskolákat és intézményeket. A nyolcvanas években sokszor találkoztam Tóth Sándorral a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban, ahol a román nemzetnek, a román államiságnak a kialakulását, annak titkait kutatta, elsősorban éppen román szerzők művei alapján, hogy ráleljen a sajátosan román nacionalizmus gyökereire, kialakulásának feltételeire. Az utóbbi években e témakörből több könyve is megjelent: Jelentés Erdélyből. II., 1987. Párizs, 1990. Quo vadis, Románie? Hungarian Human Rights Foundation, New York, 1990. (románul), A nemzet európai modelljéről, Kriterion, 1993. Ezek nélkülözhetetlen forrásmunkák, ha érteni akarjuk, hogy mi történt és miként történt, történik Romániában jó kétszáz esztendeje, és főként napjainkban. Román főhatalom alatt elsőnek a moldvai és a havasalföldi zsidóság szenvedte el a jogtalanság, a kirekesztettség, a pogromok történelmi átkát, léleknyomorát, létbizonytalanságát. Az óromániai zsidó sorsképlet kulcsot adhat a román nemzetiségi elnyomás múltjához és jelenéhez. | Erről kérdezem Tóth Sándor professzort, történelmi kitérőkkel közelítve a kérdéshez, hogy a kép annál teljesebb legyen. f 39
