Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 11. szám - Szécsi Gábor: Jó kufár módjára…; Mikrokozmosz a makrokozmoszban; Danaida-évek; A vándor nyári testamentuma; Azon a téli reggelen… (versek)
Szécsi Gábor Jó kufár módjára... Jó kufár módjára válogatok a kimondhatóság hálóján fennakadt emlékek között, mintha nem tudnám, hogy a nyelv sebei újra felszakadtak, hogy a gyermek égszínkék kérdéseit, a nyári esték bársonyból metszett hallgatásait, a naftalin szagú dallamok tejútrendszereit már messzire sodorták tőlem az elhallgatott szavak rejtett áramlatai. Mintha nem is gondolhatnék másra csak a hajnali hangokat átvérző színekre, a kimondhatatlan sohasem csillapodó tengerére, mely gyümölcseit egyszer talán bőséggel méri majd hűséges háborgatójának, a titkait áruló öreg kufárnak. Mikrokozmosz a makrokozmoszban Miért ez a konok hallgatás, ha az embert kimondó szóban teremtőre lelhet az idő, a „leszek”, a „vagyok”, a „voltam’”?