Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 9. szám - Kabay Lisette: Székely lőportartók fényjelképei
zását. Nem véletlen, hogy a lassú román körténc neve hóra (bolgár horo, szláv kolo, latin chorea, görög horos „kartánc, körtánc”), s hogy latin hóra „óra”, időmérő eszköz, görög horosz „idő, évszak”. Esetleg a csillagfejűek nem mindnyájan fonnak-szőnek, lehet köztük más feladatot végző is, s lehetnek soraikban ősök, megboldogultak. Forró ég, fény forgók Forgó mozgást érzékeltető, egyirányba hajló csápokkal, ritkán madárfejben végződő nyúlványokkal bővített forgókat is róttak a lőporszarukra. Már Bátky Zsig- mond rájött, hogy a motívum őse a horogkereszt, de érthetetlen módon következteti, hogy a fényforgók „emberalakból levezethető svasztikák”. tg) rajz: madárfejes forgó részlete, MU 21. b] E képletek mindegyike magába sűríti az állatöv látszólagos mozgását, az idő múlását, asztrológiai felfogásban az állatövi sorskereket, a Nap és Hold pályafutását és mindenféle varázslatos keringést. A különféleképpen stilizált, de szerkesztésüket tekintve (strukturálisan) azonos elvű forgók a romániai Tordostól Japánig, Trójától Britanniáig, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, sőt a sumér földig legkevesebb nyolcezer éve ismétlődnek és a mai napig fennmaradtak az ősi emlékeket csökönyösen őrző népművészetben. Gyakran látjuk őket a románság hagyatékában is. Az újabb nemzetközi szakiroda- lom úgy tartja, hogy az állatalakos forgók a késő Han-kortól tűnnek fel, az ordosi műveltség közvetítésével a szkíta-szarmata, majd a népvándorláskori művészetbe jutnak. Meggyőződésem szerint a svasztika egyenes leszármazottja a dőlt keresztnek, amely termékeny magja volt a későbbi tartalmi és alaki változatoknak. Mint máshol kimutattam9 ennek a szer nevű jelnek a magyarságnál különösképpen tágas jelentésmezejéből nem hiányzik a szerelem fogalomkörének vetülete sem. A szerelmi élet tükrözése az elsőrendű makrokozmikus és a másodrendű mikrokoz- mikus tényezők harmadrendű kísérője. De tagadhatatlan, hgoy a forgók örvényét nemi vágyak is hajtják, méghozzá ösztönvilágunk legmélyebb szintjéről ható erők. Mindenki lehet tanúja vagy szereplője kerítő szándékú „beforgatásnak”: hóna alatt hátulról elkapja hirtelen férfi a nőt s forgatja, repíti szédülésig. Idézem a páros forgatós táncok és a gyors körtáncok hangulatát meg különféle madárfajok násztáncát melynek szintén sajátossága a világrendet szülő és fenntartó körfor- gás. Schliemann és Sayce szerint az ősi ciprusi, athéni és mükénéi horgaskeresztek repülő madarakat ábrázolnak. Következő h) rajzunk szárnyas tordosi forgóra és egy palóc hímes tojás forfójára tereli a figyelmet. Mit jelenthetett a még osztályokra nem bomlott társadalom tagjának az égen észlelt párhuzamában a maga két keze munkájával előidézett forgás? Előbb-utóbb megtanult nemcsak kővel csiholt szikrával meg dörzsöléssel, de könnyen gyúló fához tartott, gyorsan forgatott náddal tüzet gerjeszteni. Már a kőkorban kifúrta eszközeit, hogy nyéllel láthassa el őket s megfigyelhette a pörgetett fúró nyomán keletkező hőt; kézimalmát hajtván tapasztalta a gyorsan forgatott őrlőkövek forró- sodását. Alighanem mindez hozzájárult, hogy a forró nap, a tüzelő égbolt jelölésére forgást idéző grafikumot választott. Minden körmozgás végzésére alkalmas eszköz, orsó, gyűrű, karika, kerék, korong, malom, karikás ostor stb. mágikus kellék volt. Károli Gáspár bilbiafordításában szerepel a „forgástudó” varázsló ki bűvös- bávos, néző és ördöngös jövendőmondó egy személyben. A forfástól felhevült és 49
