Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 9. szám - Kabay Lisette: Székely lőportartók fényjelképei
rajz, napvirág, MU 34.] További egy-két napvir ág jellege elmosódott, más központi motívumokról meg kiderül a következőkben, hogy szintén világolnak. Hold Látszólagos mérete miatt a nap párja, ott hol megszemélyesítik őket, házasfele. Lőportartóinkon az uralkodó napjeleknek inkább csak kísérői a holdjelek. A ránkmaradt példányok keletkezésének időpontját jóval megelőzően, a kereszténység felvétele előtt a szelíd hold volt a nők védelmezője. Később szerepét Mária vette át, kit gyakran ábrázoltak holdsarlón állva. Növekvő félhold alakját örökíti meg az MU 15. ábra, tárgyalására visszatérek. Gyakoriak a kis félholdak, nap—hold együttesét képezik a napvirág és a sziromközeibe karcolt félholdacskák. Csillag A sok nap és hold mellől miért hiányoznak a csillagok? Untig kereshetjük míg bár egyet-kettőt találunk! Mármint mai mindennapos csillagot. Tárgyi népművészetünk alkotásain gyakran feltűnnek a motívumokat kísérő „ragyogtató” pontocskák. Ezek számtalanszor ismétlődnek a lőportartókon is. A napvirágot körülölelő gyűrűben és azon kívül is a körzővel karcolt, középen többnyire ponttal bíró kör öcskék a bolygókat, csillagokat jelölik [a) rajz]. Hettita, mezopotámiai, egyiptomi, Han-kori kínai, népvándorláskori stb. régészeti anyagban mindegyre szemünkbe ötölnek oly környezetben hol nem a ma szokványos, kifelé mutató ékekkel vagy egymást többszörösen keresztező vonallal ábrázolták őket. Tordosi leleteken hasonló köröcskék szerepelnek. Régészetünk büszkesége, Torma Zsófia véleménye szerint a marosmenti telep őslakói szintén a bolygókat jelölték így. Képhű névadással Baranyában a leves tetején úszkáló zsiradék-pötty „löncse, csillag” (Berze Nagy János). Égbolt Alattunk a földkerekség, fejünk felett a „kerek” ég. Utóbbi ábráját legegyszerűbben a csillagok gyűrűbe foglalt vagy a napjel köré csoportosított halmazával szerkeszthetjük meg [b) rajz MU 16, 17]. Ez a jelölés annyira magától értetődő, hogy a krétai Phaisztoszon megtalált kb. i. e. 1400 körűire keltezhető híres képírásos korongon és egy Trójából kiásott orsókarikán egyaránt ilyen csillagos eget figyelhetünk meg [c) rajz], Carl Hentze professzor megállapításában3 az orsókarika vésete: „a világközpont körül mozgó csillagok”. A Kolozsvárhoz közeli lónai (Luna de Sus) temetőben nyugvó Szados Ferenc (t 1894) síremlékén megörökített sokcsillagos ég képét a d) rajz mutatja be, mellette kalotaszegi változata, Kispetriben, (Petrinzel Kovács Kata, 1896) sírkövéről másoltam. Az ilyesfajta ábrák kényszerítő erővel sugallják, hogy a központi naprózsának csak a magja, a virág vonatkozik a napra, a rajta kívül sorakozó csillagok és félholdak együttese az egész eget vetíti szemünkbe. Csillagfejű asszonyok Legyünk következetesek. Ha a fentebb leírt köröcskék csillagok, úgy a háromszögű testű, sorban álló (a rendhagyó MU 36 képen arccal és kezekkel, máshol 47
