Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 9. szám - Rózsa Endre: Panzió; Az eszement; Levélhullás; Az éj vicsorogva kimar; Levegőfaragás (versek)
s agyő, világ! Isten velem. ,,Körül kell önteni a szemtelent! Szoborűr lesz majd, koporsó cement, de csak úgy kong benne a porló visszhang” - mondják a vicsorgó szemek, s én csodálkozom, mint az eszement. Levélhullás Csorba Győzőnek 0, hány, de hány badar levegőbe leírt kanyar! Hamar fanyar avar; előbb csak furcsa var, amit a szélcsavar csócsálva széthadar, majd keserű szaga az irgalmatlan égig porzó esőkkel visszamar, s levél-lyukak potyognak, köztük átlátszó ágak; néma jaj, de a sötét bogyós fagyai szép rögeszme, mit a havas táj kiagyal: maga is marék vihar, s egy csipkebokor - száz örökmécs - értük is tüntet lámpásaival.
/
