Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 8. szám - Beke György: Korunk Galéria, Kolozsvár (Beszélgetés Kántor Lajossal)
szék munkásságának megítélésében. Az igazság az, hogy viszonylag kevés jelentkezőt utasítottunk el, inkább a várakozás időtartamában érvényesült úgymond a „zsűri” szigorúsága. Magát az „irányt”, az „irályt” nem zsűriztem. Ha kezdetben inkább az avantgarde volt a hangsúlyos stílus a Korunk Galériában, a közönség növekedésével párhuzamosan bizonyos kiegyenlítődés ment végbe, de továbbra is helyet kaptak az ifjú kísérletezők, a népszerű, idős mesterek mellett. Az utóbbi hónapokban minden megváltozott. Most már kívülről reánk erőszakolt zsűrizés folyik, a tárlat megnyitása előtt egy-két nappal a megyei művelődési bizottság által összehívott „ideológiai bizottság” mond véleményt, illetve ad engedélyt a képanyag kiállítására. — Vagyis a legdurvább beavatkozás, cenzúrázás érvényesül. — Jól meghatározott céllal. — Egy időben nagy albumot szándékoztatok kiadni a galériában kiállított jelentős művekből, a művészek vallomásaival. Láttam nálad e kiadvány pontos tervét, de magát a könyvet már nem láthattam. — A Korunk Galériának eddig három könyv-formátumú kiadványa volt: a Korunk Galéria 50, a Korunk Adyja és a Szülőföld. Az első az 50. Korunk-kiállításra készült 1976-ban. Mire megkaptunk minden jóváhagyást a kinyomtatásra, az eredeti elképzelés bizonyos módosuláson ment át, de úgy érzem, az elkészült változatot sem kell szégyellnünk. Végül is nem csupán a Korunk Galéria kiállítóitól került be egy-egy reprodukció és rövid szöveg a művészekről ebbe az ünnepi kiadványba, hanem előzékként és előzményként a régi Korunkban szerepelt, illetve ismertetett magyar és román képzőművészek egy-egy munkája is. Ez így okos kompromisszumnak bizonyult, mivel sikerült eleget tennünk a hivatalos igényeknek is. Az Ady-centenáriumra rendezett, nagy visszhangé kiállításunk képeiből, szobraiból állítottuk össze a Korunk Adyja című kiadványunkat. Érdmindszenten, azaz Adyfalván a centenáriumi ünnepségen árusítottuk is. Egy óra alatt ezer példányt is eladtunk volna, ha van ott annyi. Egy-egy kis albumunk példányszáma 2000 volt. A Szülőföld az 1978. május 13-án Grafikusok a szülőföldről címmel megrendezett, 100. Korunk-tárlatot mutatta be. Az első két kiadványunk létrejöttében fontos szerepet vállalt Ritoók János, a szerkesztőség felelős titkára, a pontos filológus, lelkiismeretes szerkesztő, minden jó erdélyi ügy támogatója. O volt a szerzője a magyar-szász kapcsolatokat feltérképező Kettős tükör című kiadványnak. A fedőlapot és a tipográfiát Deák Ferenc tervezte, a műszaki szerkesztést Székely Dániel végezte, aki „hétköznapokon” is felvállalta a Galéria ügyét. E tapasztalatok birtokában, hosszasan átgondolva a mind szorítóbb kiadási feltételeket, mégis érdemesnek véltük egy újabb könyvet tervezni 200. tárlatunk alkalmából, illetve a Galéria 10. évfordulójára. Ez bizony rekord volt Erdélyben, noha a Guiness nem jegyzi. Nem kis munkával össze is gyűjtöttünk mintegy 200 kézirat- oldalnyi anyagot. Terveink szerint 300 képzőművészeti reprót közöltünk volna. Csak az adattár, 1982 nyaráig — 36 gépelt oldalt tett ki. Meggyőződésem, hogy megjelenése nem akármilyen magyar művelődéstörténeti esemény lett volna. Sok első közlésű írói szöveg került volna be a könyvbe, Kós Károlytól Bretter Györgyig és Szilágyi Domokosig, akik mind részt vállaltak a Galéria egy-egy „akciójában”. Az addigi kiállítások teljes bibliográfiája, dokumentációja és a reprodukciók mellett izgalmas fotóanyag is megjelent volna a megnyitó ünnepségekről, a kiállítások rendezése közben készült felvételekből. 1982 nyarán—őszén már nyomdába is adhattuk volna a teljesen kész, Arkossy István által rendkívül igényesen betördelt 80