Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 8. szám - Ryszard Kapuscinski: A Birodalom (Bevezető; Madártávlatból) Szenyán Erzsébet fordítása

szabadság pedig itt a szabad gyilkolást jelenti. És tessék, ez az egész peresztrojka, az egész új gondolkodás! Hogyan épült föl a kommunizmus? Sztálin a kommunizmust felügyelet nélkül maradt fiatalokkal építette föl. Milliószám bolyongtak elárvult, éhes, mezítlábas gyerekek Oroszország útjain. Loptak, ahol csak lehetett. Sztálin intézetekbe zárat­ta őket. Ott elsajátították a gyűlöletet, s amikor felnőttek, az NKVD egyenruhájá­ba bújtatták őket. Az NKVD állati félelemben tartotta a népet. És tessék, most itt van ez a kommunizmus! Mit jelent az, hogy Sztálin sakktáblája? Sztálin úgy összekeverte, úgy telepítget- te, cserélgette a népeket, hogy most nem lehet senkit sem megmozdítani anélkül, hogy más valaki is meg ne inogjon, ne lássa ennek kárát. Harminchat határkonf­liktus van, vagy talán több is. Es tessék, itt van nekünk Sztálin sakktáblája, a mi legnagyobb gondunk! Kis étterem Baku központjában. Török étterem? Iráni? Arab? Azerbajdzsán? A világnak ebben a részében ezek a kis étkező helyek mind hasonlítanak egymásra. Kicsi különterem. Saslik, rizs, paradicsom és üdítő. Az Azerbajdzsán Nemzeti Front vezetőjével, Juszif Szamedoglu íróval ebédelek. Lavírozni próbál a helyi hatalmasságok diktatúrája és az iszlám fundamentalisták között. Csakhogy nehéz idők ezek a szabadelvű centrumerők számára, azok számára, akik szeretnének mindenkit magukhoz ölelni. Tudom, hogy mit mondhat az itteni helyzetről, nem is kérdezem hát erről, inkább az iránt érdeklődöm, hogy ír-e valamit. Lemondóan legyint. Még egy ember, aki a politika oltárán feláldozta az irodalmat. Egyébként is hogyan írjon? Idáig cirill betűkkel írt, a cirillbetűs írást most eltörlik. Vagy a latin ábácét fogják használni, mint Törökországban, vagy visszanyúlnak az arab­hoz, nem tudni. És mi lesz cirillbetűs könyveivel? Átírják őket másik ábécére? Ki fogja ezt megcsinálni? Érdemes egyáltalán? Egy író élete delén itt áll üres kézzel, olvashatatlanná váló életművel. Életemben először utaztam olyan repülőgépen, amelyben akkora volt a tumul­tus, mint egy városi autóbuszon csúcsidőben. A bakui repülőtéren a feldühödött, mindenre elszánt tömeg betódult az utastérbe, s esze ágában sem volt engedni. A kapitány kiabált, fenyegetőzött és káromkodott, minden hiába. Az emberek álltak az átjárókban összepréselődve, mintha nem is hozzájuk beszélnének. A kapitány végül legyintett egyet, becsukta a pilótafülke ajtaját, beindította a motorokat, és fölszállt. (Folytatjuk) Fordította: Szenyán Erzsébet 32

Next

/
Thumbnails
Contents