Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 8. szám - Balázs Attila: Hosszúkás töredék a feledés könyvéből

ri kiáltozás foszlányait sodorja felénk a szinte állandóan fújó, más körülmények közt dagadó vitorlákat, jó hajózást eredményező szél. Mindenesetre a szigorúan körülhatárolt belső tér után megint a tágasság kellemes érzete. A gyárudvarral ellentétben: rohangászó, csaholó, bolhászkodó ebek helyett tehenek; marha legelészik békésen rajta, a füvet borotválgatva, még ha nem is oly alaposan, mint azt a birka tenné. A tájból 4-5 fa magaslik ki szétszórtan, imitt-amott cserjés: szeder, bodza stb. Csalán és bogáncs a szúró, karistoló, beléd kapaszkodó marasztaló-gyom egész hadseregével, összes fellelhető alfajával. Csenevész akác, vadrózsa, torma is szamóca; pitypang és tehénlepény (legyezőszerűen kiterülő marhavirág-faj); mályva, kakukkfű és menta. Ezer és ezer szürkészöld vakondok egymást váltó, évekig tartó munkájának köszönhető hullámzás: bedőlt óvóhelyek, mesterséges földhalmok, fodros cikcakkos lövész- és futóárkok — a kitúrt földet mindenütt belepi a talpát bárhol megvető növényzet. Balról pedig a virágok illatát is elnyomja az otthoni gyárak muraközi változatának lehellete: kedvező szél esetén rumoskeksz súlyos illatfelhői hömpölyögnek át az említett falucskát Cs-tornyával összekötő út egyenesén, terülnek szét a legelőn, összesűrűsödve a gödrök mélyén. Mesterséges narancs és ananász, citrom, eper és málna a földgömbnek ezen a darabkáján, ahol az áprilisi nemzedék igyekszik összekötni valamiképp az elméletet és a gyakorlatot dialektikus egységében. A szorgalmas katona megtanulja, hogy egyes mérgeknek mustárszaguk van, mások — a levegőben alattomosan terjedve, fonnyadó fűre, rothadó gyümölcsre emlékeztetnek, így ha határozott cefreszagot érzel... Megtanulja, hogy a tudatra ható harci gázoknak látomáskeltő hatásuk lehet, így könnyebb szembenézni a fenyegető megsemmisüléssel?

(A pszilocibinnek vagy Castaneda meszkalinjának, a mexikói kaktuszfaj eme furcsa bimbójának a hatása régóta ismert.)

Egyes gázok kezdetben csupán ártatlan mosolyt varázsolnak a mit sem sejtő áldozat fiatal arcára, amely aztán fokozatosan szűnni nem akaró visszatartha- tatlan röhögésbe csap át az évek folyamán, s az ember sorsa megpecsételődött. Almában nagyorrú zöld gumi-álarcában röpül katonánk a gyakorlótér felett, csattog impregnált palástja. Alábukva, saját gurgulázó lélegzetét hallgatva — mint könnyűbúvárok előtt — feltárul a rét mikrovilága: apró bíbor pókok támadnak egy rusnya araszoló hernyóra, amelyik oldalt tekeredve igyekszik kitérni a támadás elől, rövid oldal-sorozatokkal ritkítva a rohamozok rajvonalát; hangyák csoportosítják át erőiket, ássák be magukat egy kihúnyt tábortűz kormos tisztásán, főhadiszállásukat egy félig elfogyasztott, elhajított pástéto- mos konzervdobozban ütve fel. Szöcskék pattognak, gyilkos darazsak szántják az eget, lótetűk futnak rá ügyesen elhelyezett aknákra, cincérek vonulnak hosszú tömött sorokban. Páncélos katica- és krumplibogarak. Muslincák rajzanak végzetes nikotinfüstben. A tízórai joghurtospohara mellett fülbemászók mozgolódnak parancsszóra várva. Mindezt egy kóró magaslatáról a tapasztalt hadvezér helyzetet könnyen áttekintő koncentrációjával szemléli a Hatalmas Nünüke. Kis káosz a nagyban. Az ellenfél minden megmozdulására kellőképp reagál. Tekintete éles és könyörtelen az uzsonna szünetében is, aztán valaki rálép. Péter elnyomja cigarettáját. A másodikat nem volt ideje teljesen elszívni. Kezdődik megint a kúszás a rét egyik sarkából a másikba, aztán meg vissza. Kússz, fuss, feküdj! Húzza, vonszolja maga után fegyverét, táskáját, mindenét, ahogy egyik tengermelléki társa humorosan megjegyezte: akár a

8