Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 7. szám - Fehér Zoltán: A mitikus kemence (Egy szexuális szimbólum Bátya folklórjában)

A kemence mint a „világ közepe” a tőle való távolság érzékeltetésére támpont lehet. íme, egy bátyai mese kezdőformulája: (AaTh 1740 + AaTh 1737 + AaTh 1525A)

„Hol volt, hol nem volt, Hetedhétországon is túl volt, még az Óperenciás tengeren is, a kidőlt kemencének a bedőlt oldalán is túl, ahol a szúnyogok rézpatkóban járnak...”

A kemence, mint a tűz helye profán áldozóhely szerepet is betölt. BERZE NAGY János hasonló megállapítást tesz a burjátokról. „A burjátok tűzhelye, mint áldozó hely a „föld köldökét” vagy a „föld közepé”-t ábrázolja. (BERZE NAGY 109.) A párhuzamot lássuk egy bátyai mesében.

„Egy özvegyasszonynak volt egy gyönyörű lánya. Egy este ott játszott a lány a padkán. Az ajtóban megjelenik egy ember. Azt mondja, hogy:

— Nagyon hideg van.

Az asszony fűteni kezdett. A vendég meg azt mondta:- Amíg én azt nem mondom, hogy elég, addig fűtsél.

Az asszony megtette. Az ember pedig azt parancsolta, hogy dobja be a lányát a kemencébe.

Siránkozott az asszony, hogy ne tegye, de mégis megtötte. Később kiment az asszony, hát látja ám, hogy a lánya ott játszik selyemruhában a királykisasz- szonnyal, aranyalmával dobálóznak.”

Nem tudni, ez a „tűzről pattant” királykisasszony azonos-e a hiedelemmonda megszemélyesített „Ujhold vasárnapjáéval, aki szintén a kemence tüzében szokott megjelenni. A bátyai kemence szája, mint a BERZE NAGYnál említett „föld köldöke”, tehát a túlvilág bejáratának tekinthető. Ezért tartják ide a „váltott gyereket” Bátyán, hogy a boszorkányok visszacseréljék az igazira, s amikor kihúzzák a kemence szájából, mintegy újjászületését játsszák el.

A következő, családi élettel kapcsolatos mágikus cselekmények központja szintén a kemence. „Kötő” (vonzó) szerepe tűnik ki abból, hogy Bátyán az újonnan kapott kismacska orrát a kemencéhez dörgölik, hogy el ne szökjön. A kemencepadka használata jelzés értékű a háziak számára. Ha ugyanis az udvarló legény erre ül, az azt jelenti, el akarja venni a lányukat. Ennek a hiedelemnek a magyarázata az előző és a következő adatban van. Karancskesziben „falmasinához (eredetileg bizonyára kemencéhez) dörgölték a legény fenekét, amikor először odament a lányos házhoz. Hogy akkor nem megy el, ottmarad.” (FEJŐS) Van, ahol a legény lábnyomát tapasztják ilyen célból a kemencéhez. (BIHARI-PÓCS) A kemence legényt vonzó varázsereje csak elbontásával szűnik meg. Ezért mondják Bátyán a kikosarazott kérőnek: „A lányunk nem mehet még férhő, el kell bontani a kemencét.” A kemencekuckóban megmarad még a koraszülött is doroszlói hiedelem szerint. (KOVÁCS) Zagyvarékason emiatt teszik oda az első fürdetés után a csecsemőt. (PÓCS: Zagyvarékas) Általánosan ismert szokás, hogy a gyermekek tejfogukat odadobják. A menyasszonynak esküvő után meg kellett ölelnie a kemencét. (BIHARI—PÓCS) Bátyán, ha nagylány halt meg, a temetés után húgának bele kellett néznie a kemencébe meg a pöndölykéménybe. Nyilván a halott helyett, akinek a temetése a lakodalma. Az itteni menyasszony ugyanis az esküvő után maga néz bele a kéménybe, hogy könnyű szülése legyen. A terhesség alatti coitus- tilalom lehet a valódi oka annak, hogy terhes nő nem nézhet a kemencébe Dorosz- lón, (KOVÁCS) Jászdózsán nem tapaszthatja belülről (GULYÁS). Bátyán viszont az új menyecskét, aki még nem terhes, küldik tapasztani. A kemencén Zagyvarékason nem szabad tyúkot ültetni (PÓCS: Zagyvarékas), de Jászdózsán a lidércet a kemencenyakán költik. (GULYÁS) Bátyán a dughagymát a kemencén szárítják. A

25