Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 5. szám - Gáll Ernő: Utóvédben (Feljegyzések a Korunk szerkesztéséről a nyolcvanas évek elején)

1984. január 23.

Ezt az életmódot biztosítják számomra a sorozatos feljelentések és valóságos nyomozások, amelyekre — Keszi-Harmath Sándornak a kalotaszegi egykéről meghirdetett, de a szerkesztőségnek nem engedélyezett előadása után — egy Stoica nevű megyei apparatcsik irodájában került sor. A laptól jelen volt még Herédy, Szilágyi Júlia és Rácz. Stoica - a nyomozó és vádló pózában — bűneinket olvasta fejünkre. A célpont főként én voltam. Ezek szerint: a) nem foglalkozunk eléggé a pártfeladatokkal, az évfordulókkal, nem mozgósítunk magyar személyiségeket, szerzőket, és nem vagyunk elég harciasak a polgári ideológiával szemben.

b) a múlt évben kb. 60 írást vettek ki.

Nekem szóló szemrehányások: „becsempésztem” a Jaspers-ről szóló esszémet (?), leadtam a NYIRK-ben Beke megemlékezését az elhunyt Kurkó Gyárfásról, amelyet előzőleg a Korunk-ból már kiemeltek, c) meglepetésszerűen kitűztem Keszi-Harmath előadását, noha előzőleg már eltanácsolták, d) a legsúlyosabb, hogy névtelen feljelentés érkezett, amely szerint a kidobott Kós-anyagokat Magyarországra akarjuk kicsempészni. (Néhány napra a cikkek valóban eltűntek a szerkesztőségből, de aztán előkerültek. Valahol a szeku keze benne van a játékban.) e) a februári számban közölni készülünk Faragó József írását, noha ő „adatokat szolgáltatott ki a külföldnek”.

Stoica vádbeszéde és „érvei” teljesen az ötvenes évek autodaféit idézték fel: „Keszit évekkel ezelőtt már kitették az egyetemről”, „Faragó gyanús” és Balázs Péter „le volt tartóztatva”, de én mégis közöltem a Szervátiuszról írt cikkét stb., stb.

Herédi a demográfiai törekvéseinket védte, Julika a névtelen feljelentők erköl- csiségét firtatta, Rácz pedig alátámasztotta a vádakat.

A helyzet, helyzetem valóban tarthatatlanná vált.

Miért

78