Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 4. szám - Temesi Ferenc: Híd (regényrészlet)
Minek a csúcs. Ez a hegy egy magasabb hegyre néz, amelynek csúcsáról egy magasabbra tekintesz. A hidak alatt bárkák szucsuhognak, motoros hajók, uszályok, kisebb árbócú, barna vitorlás dzsunkák. Jobbra ott azok a fehér, földszintes házak, azok fehér földszintes házak. A hajókon születnek, élnek és meghalnak generációk. Itt élned, halnod, és néha úsznod kell. Szudzsou a selyméről, vérvörös porcelánjáról híres. Ha az ember teheti, itt vegyen magánakpáo dze-t, háziköntöst, amelynek csak halovány utánzatai a japán kimonók. A japán nép az írástól kezdve a valláson át sok mindent a kínaiaktól lopott. Egy kínai és egy japán ma is el tud beszélgetni írásban. Páo dze-nk legyen kék, és legyen rajta sárkány, ha férfiak vagyunk. Sárkányunk császársága, aranysárga, okkersárga és narancssárga színekből legyen hímezve, és száját félelmetesen tátsa ki, a szeme mulatságosan kidülledő legyen, mint egy rajzfilmfiguráé. Aki nem tudná, a sárkányok errefelé nem gonoszak ám, a jóság és erő géniuszai, az örök változás megtestesítői, akik elérhetetlen hegyi barlangok, vagy a tenger vagy az ég mélyén várakoznak türelmesen és mozdulatlanul, míg el nem jő az idejük. A viharfelhőkbe, örvényekbe, villámokba íiják a nevüket, hangjukat, amelyet egyesek tájfunnak hívnak, lehullanak a levelek. De különben jó fejek. Ezek a csatornára épült kőalapú faházak, vörös és barna keretes, betört üvegű ablakaikkal, a száradni kitett ruhákkal, mögöttük kis kerttel, fákkal. Igen, a fák. Mielőtt ideértetek, egy rosszkedvű sárkány mondta ki hangosan a nevét: a tájfun a város egytizedét elfújta, a hidakat nem. És az emberek legelsőnek a fákat mentik: gyerekkar vastagságú köteleket tekernek a megrepedt törzsű, hatalmas platánfák törzsei köré. Most nem a táj tyí csuán finoman koreografált mozdulatait gyakorolják a parkokban, hanem brigádokba szerveződve támasztják meg, kötözik a fákat. A Dzsötyian tartománybéliek még valamiről híresek. Itt született Tou Csen- tyen, a taoista tudós, aki taonak a testi és lelki szerelemről szóló több ezer éves tanításait Si Cang császár uralkodása alatt újra kiadta. Maga a császár buddhistaellenes beállítottsága miatt rossz emlékeket hagyott maga után, de a tudósra hallgatott, ezért is lett hosszú életű. A szeretkezés taojának - csupán technikai értelmében - döntő mozzanata az ejakuláció elzárása, illetve szabályozása. Arról van szó, hogy a férfinak nem csupán magömlés közben lehet kéjérzete. Mit mond maga e — kései — mester? 27