Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 4. szám - Temesi Ferenc: Híd (regényrészlet)

AKNAK BELÉPNI TILOS! Bezzeg most. Mintha az egész város az utcára ömlött volna, a hőségben csak este lehet létezni.

Valaki azt mondta, hogy Sanghájt a Sheraton szálló tetejéről kell megnézni, és este. Ezért nyomakodtok előre a tömegben, megfeszített lábikrákkal, comb a combhoz. Árusok, lacikonyhások kiáltoznak, ismerősen ismeretlen szagok, illatok. A sötét éjtengeri hullámok fehér habja az ingek az embereken. Az az érzésed, sosem juttok el célotokhoz, mintha mindenki szembejönne, test a testhez ér. Mintha az ember az óceánon akarna átgyalogolni, a hullámok újra és újra kivetik a partra.

Rémült kiáltozás: rendőrök bilincselnek meg egy fiatal férfit, letépik róla a dulakodásban az inget. Ez az, amit a szállodában is mondtak: meg ne próbálj illegálisan pénzt váltani, mert ha mégis, megismerkedsz a kínai börtönökkel. Miként ópiumot sem kapni, csak hozzávaló pipát. Ehhez képest minden tizedik kínai azt dünnyögi, ha meglát:

Change money.

Határozottan kell nemet mondani, és keményen utat vágni az embersűrűben.

Ne félj, mondod Katinak. Kérlek, nyugodj meg. A keze szorítása elárulja. Színésznő vagy rózsám, nem de bár? Hát tessék nekik játszani. Ha ezek megérzik, hogy félünk, darabokra tépnek.

Persze a Sheraton tetején lévő lakosztály teraszára már az ő mosolya kulcs. Odalenn dübörög, morog, fortyog, tyortyan, robog, dobog a város.

Visszafelé egy folyót vagy csatornát átívelő hídról majdnem lehúz a bűz.

Az emberhullámok nem csillapodnak a Nanking úton. Az úttestet is elöntik, itt járművel menni fölösleges. Az egyik sarkon négy maszatos kisfiú monopolyt játszik a fölfprdított ládán, értelmes tekintetüket csak egy pillanatra vetik az idegenekre. Éjfélre járhat, amikor megpillantod ót, akiért idejöttél. A zsivajban, tülekedésben ott ül az utcai lámpa alatt egy nyugágyban, és olvas. Szemüveges és fiatal, hasonló korú azokhoz az európai egyetemistákhoz, akik a könyvtárak helyett házibulikba, diszkóba járnak. Se könyvhöz, se estéli lámpavilághoz nem könnyű jutni Kínában. Itt még éhesek az emberek.

Ezzel a képpel a szívetekben meneküljetek el innen Szudzsouba.

Jöttek a bajok. Az oláhok már a Tiszánál jártak, Porlódon francia szuronyok mögött ellenforradalmi kormány alakult. Neköm mög pont Balástyán vót dó’gom a direktóriumnál. A faluban igen nagy vót az e’keserödés, csak haragszót hallottam mindenünnen a folytonos rékvirálá- sok miatt. A templombul a Himnuszt énekő’ve gyütt ki a nép.

Nyílik az ajtó, és Miklós atya lép be.

Dicsértessék a Jézus Krisztus.

Mindörökké ammen.

Palkó fiam, sződd a cókmókodat, és meneküjj! Mán szö- dik össze a komenistákat.

Usmeröm én a falut, belejártam kó’dú’ni!

Az üngödnek sé higyj, fiam! Itt a kert alatt vár éggy kocsi.

23