Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 4. szám - Temesi Ferenc: Híd (regényrészlet)

Arra, hogy ma a repülőn annyi idő alatt, míg az ember lenyel egy korty jázminteát, két évet ugrottam a munkámmal. És felmutatod a Kínai Légitársaság repülőt ábrázoló repülőjegyét (járatszám 2415, repülőgép száma 2701). A hátuljára - ők nem látják - ez van írva: augusztus 9. (!) 17.30.

Ez tényleg érdekes, mondja az idegenvezető, a hangja mint egy mutáló úttörőé. Szép zöld szeme van, mint kinek is? Mindegy: nagy a feneke. Jellemhiba. Segg a lélek tükre.

Magas ez neked, mint a kínaiak küszöbe, gondolod, de vigyorogsz:

Igyunk!

Csin-csin! A nők egymásra mosolyognak.

.. .Tom, get your plane right on time /1 know your departin’ will be fine / Way down to Mexico / Da — n - do - da-n-do here I am / The only living boy in New York...

Elsápadsz, a szemedből kiesik a fény, megkapaszkodsz a pohárban, de az ismerős hang már szólít is:

A város házai akárhol lehetnek, a kút az kút marad. Hűséges a víz. Csak itt zavaros a mély. Rövid a kötél, eltörhet az edény.

Most fenyegetsz?

Nem. Figyelmeztetlek. Emlékszel? Az utolsó szám.

Ki iszod a poharat.

Hát hölgyeim, csak ennyi volt. Mondtam, nem iszom többet. Érezzétek jól magatokat.

Mit lehet csinálni ebben a városban? El kéne menni a piacra. Vagy itt van ez a kert, sziklákkal, vízzel, apró hidakkal, lépcsőkkel, pihenőkkel, lampionokkal, hatalmas kék, kínaivörös, császársárga virágtartók, kabócazsizsegés és klasszikus európai zene, bolondok ezek? Lótuszvirág vagy tavirózsa? Hát nem mindegy neked? Narancs, lila, sárga, kék, fehér nevük-sem-tudom virágok. Ezt a kertet nem ekkora tömegnek építették, itt egymástól nem tudunk sétálni. Na, irány egy régiségbolt.

Nyi háo, mézesmázos. Nem veszek semmit. Tudod, mit? Mégiscsak veszek. Ezt a kis írókészletet.

Tuo sáo tycsien?

Nem is drága. Ahogy a kínaiak egy dobozt lezárnak! Belül vörös bársonyba mélyesztve két nádszárú ecset, egy fekete, egy barna, egy fekete tusrudacska arany sárkánymintával, egy állítólagos barna jáde pecsétnyomó, kifaragatlan, válaszd a nyulat, a fülei a fejére tapadnak, nem törnek le oly hamar, mint a bivaly szarvai, aztán egy fehér majolika edénykében, rajta kék sárkány, piros pecsétviasz és a tus feloldására szolgáló kicsiny fekete kőmedence. Minek ez neked? Hiszen remeg a kezed! A tanító biztosan nem tudta volna hátulról kirántani a kezedből a szigorúan derékszögben és görcsben tartott ecsetet, nem is vert volna meg. Vedd meg az írókészletet, majd golyóstollal írsz, ha megtanulsz egyáltalán írni. Van fekete golyóstoll is.

Már a buszon ülsz. Ha a piacot hiányoltad, tessék, itt van. Öszvér, szamár vontatta kordék seregei, vállon keresztbe vetett rúdon egyensúlyozott fonotta- sok, hatalmas vesszőkosarak, mind tele zöldséggel, hallal, kopasztott kacsák lógnak a bodega előtti rúdon, odébb négylábúak megnyúzva, majom? macska? kutya?, emitt kígyó, teknősbékák... Egy fehér kalapos, fehéringes, kéknadrá- gos nő mosolya, keresztbe vetett pánton a hátán egy gyerek.

14