Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8. szám - Herényi István: A kabarok, székelyek és besenyők szerepe a nyugati végek védelmében és a benépesítésében
Herényi István A kabarok, székelyek és besenyők szerepe a nyugati végek védelmében és benépesítésében A IX honfoglalás előtt oklevélben először 881-ben találkozunk a kabarokkal. Ez azonban nem zárja ki, hogy a kabarok már előbb ne csatlakoztak volna a magyar törzsekhez. A magyar törzsszövetségben mint legkésőbb csatlakozott három törzs, a kabarok foglalták el a legelső helyet a hét alaptörzs mellett. Konstantinos császár műveiből tudjuk, hogy a kabarok a kazárok közül váltak ki. Fellázadtak uralkodójuk ellen, de leverték őket és ekkor a törköknek nevezett magyarokhoz csatlakoztak. A magyarok és a kabarok megtanulták egymás nyelvét. A kabarok - a csatlakozott népek szerepét vállalva - az elővédet és utóvédet alkották a magyar hadseregben. Három törzsük egy fejedelem alá tartozott. Györffy György (1958) szerint a kabaroknak kazár, bolgár-török, alán és khorezmi eredetű rétegeik voltak. A három kabar törzs közül a Berény török, az Oszlár (Varsány) alán eredetű volt, az Örs eredete Györffy (1983) álláspontja szerint nem világos. Harmatta (1977) mutatott rá arra, hogy a Khorezmből (a közép-ázsiai arai tótól délre eső terület) a Káspi-tenger partjára települt alánok nyelve besenyővel kevert volt. A székelyek ősei a kabarokkal egy időben csatlakoztak a magyarokhoz és bolgártörök eredetűek voltak (Fodor 1986). Bár Nagy Géza és Moór Elemér a székelyeket is a kabarokkal hozta kapcsolatba, de Györffy (1983) szerint a „Székely” helynevek elterjedése elüt a kabar eredetű Berény, Varsány-Oszlár és Örs helynevektől, így a székelyek nem tekinthetők a kabarok egyik törzsének. A határvédelem az őrszolgálatból alakult ki. Az őrszolgálat már a honfoglalás előtt kialakult, a Kárpát-medencében csak folytatódott. A honfoglalás után A letelepedett törzseket a Kárpát-medencében is őrhálózat vette körül. Az őrszolgálatot a nyugati végeken nagyrészt kabarok és székelyek látták el. Az Árpád- házi hercegek vezetése alatt álló kabar nemzetségek, illetve a Bulcsu horka vezetése alatt álló Berény törzs egyik része a nyitrai, másik része a bihari, harmadik része a krassói dukátusba, negyedik része (túlnyomóan a Berény törzsbeliek) a későbbi Vas és Zala megyék vidékére települtek. Azon felül, hogy a kabarok egyik része ellátta a határvédelmet a gyepűk jelentős részein, másik részük vámos és pénzverő-pénzváltó feladatot látott el. A határőrök egyes telepeit már Karácsonyi felsorolta „Halovány vonások” című munkájában, ezt egészítette ki Hansgerd Göc- kenjahn „Hilsvölker und Grenzwächter in mittelalterischen Ungarn” című, 1972- ben Wiesbadenben megjelent könyvében. Jól bizonyítják a kabarok határőr szere68
