Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 7. szám - Koloh Elek: A remény örök (A kecskeméti színház elmúlt 35 éve)
Vörös drapéria Eleddig megválaszolatlan az a kérdés, hogy Radó Vilmost miért éppen Miszlay István követte a direktori székben. Nos, a legendás hírű színigazgató, Vili bácsi szerint azért, mert a párt megyei első titkára, Romány Pál így akarta. S ebben a minisztérium is támogatta végül, holott ő Komor Istvánt javasolta utódjául. Az pedig, hogy Ruszt főrendezői kinevezést kapjon, már Radó idejében felvetődött. Miszlay is támogatta az ötletet. Azután már az 1974 októberében bemutatott Don Carlos című Schiller-darab rendezése után panaszt emelt pártfórumon Ruszttal szemben. Ugyanis a - Gábor Miklóssal, Sára Bernadettel, Farády Istvánnal a főszerepben bemutatott - produkcióban, amikor leváltották II. Fülöpöt, a trónja vörös drapériával volt letakarva, amit azután egy udvaronc letépett és elhajított a jelenetben. A vád ez esetben az volt Ruszttal szemben, hogy ezzel a kommunizmus végét akarta jelezni, szimbolizálni. Fegyelmi nem lett a dologból. Talán azért sem, mert az előadást még a helyi pártlap kritikusa is dicsérte. Miszlay után Sajtos Sajtos Géza 1976-tól kezdve, hat és fél éven át volt a kecskeméti színház direktora.- Miszlay és Ruszt között annyira elmérgesedett a helyzet, hogy tarthatatlanná vált. Én akkor a megyei tanácsnál dolgoztam, a közművelődési csoportot vezettem.- Amelyhez, a színház is tartozott.- így van. És Miszlay távozásával direktor nélkül maradt a teátrum. Munkaköri leírásomban rögzítették, hogy a színházat is vezessem, míg nem találunk új igazgatót. Pedig Isten látja lelkemet, hogy nem voltak ilyen ambícióim. Végül találtunk egy megfelelőnek látszó egyéniséget, Érdi Sándort, akivel meg is egyeztünk. De nem sokkal később felrúgta ezt az egyezséget, mert a tévétől jobb ajánlatot kapott. Nem volt mit tenni e kényszerhelyzetben, kineveztek direktornak engem, mondván, hogy nem maradhat igazgató nélkül a színház.- Miért nem Ruszt Józsefet nevezték ki? Hiszen akkor már éveken át bizonyította a tehetségét is, s kétségtelenül ő volt a kecskeméti színház meghatározó személyisége, művészeti szempontból.- Gyanítom, azért vonakodtak kinevezésétől, mert Miszlaynak végül is miatta kellett távoznia. De az is lehet, hogy más szempontok döntöttek. Mindenesetre velem ezeket nem közölték sem a minisztériumiak, sem a megye vezetői. Egyébként az igazgatói teendőkbe Ruszt nem is akart belefolyni, én pedig teljhatalmat adtam neki a művészeti-főrendezői ténykedésében. így eredményesen tudtunk együtt dolgozni. Jelzi ezt az 1976/77-es és az 1977/78-as évad, amelyek szerintem a kecskeméti színház történetében a legjobb évadok voltak. Bemutattunk szezononként 13-14 darabot, s Ruszt mellett olyan tehetséges rendezők is szóhoz jutottak mint Babarczy László, Csiszár Imre, Valló Péter, Szurdi Miklós. Hatalmas sajtója volt a színházunknak, s hatalmas közönségsikere. A színház fennállása óta, sem azelőtt, sem azóta nem váltottak bérletet, illetve jegyet annyian, mint az 1977/78-as évadban, amikor a nézőszám meghaladta a 213 ezret. Mindezt a 8-9 nagyszínházi bemutató mellett a gyermekelőadásoknak és a kamaraszínházi produkcióknak is köszönhettük, amikből legalább 2 minden szezonra jutott. És persze az is közönségvonzó volt, hogy olyan nagyszerű színészeket láthattak akkoriban a
