Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 7. szám - Bálint György interjúja Ferenczi Sándorral

- El vagyok készülve arra a kifogásra, hogy a Goethe-díj elsősorban irodalmi kitüntetés, de erre csak azt felelhetem, hogy nem mind kiváló tudósok azok, akik rosszul írnak.

Ezután szóba került az a nagy Freud-hatás, amely a legmodernebb szépirodalomban érezhető.- Ez ugyan nem az én terrénumom - mondotta dr. Ferenczi -, de azt hiszem, óvatosnak kell lennünk az úgynevezett freudista regénnyel szemben, mert a pszichoanalízis meglehetősen kézenfekvővé tett egy bizonyos lélekábrázoló irodalmi mechanizmust, amit azután írók úton-útfélen könnyűszerrel alkalmazhatnak - egészen klisészerűen. A szabad asszociáció, ami a pszichoanalízis lényege, nem vihető át minden további nélkül az irodalomba. James Joyce „Ulysses”-ében ezt csak keretnek használta fel, amibe saját jelentős irodalmi mondanivalóját helyezte. Ez így helyes is.- Freud maga remek írásművész, ezt mindenki elismeri. A professzort [professzor] egyébként már néhány évvel ezelőtt azt mondotta, hogy nem fog többet írni, mert kimerített mindent. De azért mindig talál új témát, új mondanivalót, és biztos, hogy fog még néhány értekezést vagy könyvet írni.

Elmondotta Ferenczi, hogy Freud még ma is nagyon sokat dolgozik. Betegekkel ritkán foglalkozik már ugyan, de annál intenzívebb tudományos munkálkodást fejt ki. Egyébként minden idejét nagyszámú családja körében tölti. Kedvenc szórakozása az archeológia. Szép görög, római és egyiptomi műtárgy-gyűjteménye van és folyékonyan olvassa az egyiptomi hieroglifákat. Az általános hittel ellentétben: Freud nem gazdag. Számottevő vagyona volt, amelyet azonban a háború alatt és utána elveszített és csak igen kis részét tudta visszaszerezni. De a vagyon az ő számára nem is jelent nagyon sokat.

37