Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 7. szám - Harmat Pál: Bálint György és a pszichoanalízis
A pszichoanalízis hatásának másik útja az, arcúi André Breton, Alfred Döblin, André Gide, Gerhart Hauptmann, Hermann Hesse, Hugo von Hofmannsthal, James Joyce, David Herbert Lawrence, Thomas Mann, Robert Musil, Eugene O’Neill, Rainer Maria Rilke, halo Svevo, Franz Werfel, Arnold és Stefan Zweig, a filmrendező Federico Fellini (Nyolc és fél stb.) és Ingmar Bergman követett. Ilyenkor a pszichoanalízis ismerete felerősíti az író, a művész érzékenységét, s olyasmit is észrevesz, amire különben nem jött volna rá. Önmagában azonban semmit sem tukmál rá az általa megörökített külső vagy belső világra. IRODALOM Bálint György (1928): Kodolányi János: Szakadékok. In: B. Gy. (1966): 1. kötet, 17-19. - (1929): A kultúrember válsága vagy a botcsinálta individualizmus. In: B. Gy. (1966): 1. kötet, 36-40. (Bálint György) B. Gy. (1930): A legnagyobb német irodalmi díjat kapta meg Freud. Dr. Fe- renczi Sándor a 75 éves Freudról. Pesti Napló, 81, Nr. 176, 6. Bálint György (1931): Tessék megváltani a világot! In: B. Gy. (1966): 1. kötet, 107-110. — (1932a): Querelles de famille. Georges Duhamel könyve. In: B. Gy. (1966): 1. kötet, 122-123. - (1932b): Yoyo. In: B. Gy. (1966): 1 kötet, 135-137. - (1933): Naplótöredék (1933 április). In. B. Gy. (1966): 1. kötet, 190-192. - (1935a): Dalköltészet. In: B. Gy. (1966): 1. kötet, 348-351. - (1935b): József Attila versei. In: B. Gy. (1966): 1. kötet 407- 410. - (1935c): A fasizált giccs. In: B. Gy. (1966): 1. kötet, 410-412. - (1935d): Pszichoanalízis és irodalom. In: Székely Béla - Kulcsár István (1935, szerk.): A pszichoanalízis mellett és ellen. Az Emberismeret külőnszáma. 2, Nr. 1. Bp., Szathméryné Bánó Vilma tudományos könyvkiadó vállalata. 86-89. - Pszichoanalízis és irodalom. Irodalomtörténet, 1974, 56,165-170. - Pszichoanalízis és irodalom. Helikon, 1990, 36, 319-321.- (1936): Távol-Kelet. In: B. Gy. (1966): I. kötet, 473-476. - (1937a): József Attila: Nagyon fáj. In: B. Gy. (1966): 2. kötet, 39-42. - (1937b): Magyar írók sorsa. In: B. Gy. (1966): 2. kötet, 66-67. — (1937c): Az ismeretlen európai sírfelirata. In: B. Gy. (1966): 2. kötet, 79-80. - (1937d): Vallomás olvasmányairól. In: B. Gy. (1966): 2. kötet, 171-172. - (1937e): Analízis. Pesti Napló, 88, Nr. 267, 37. - (1938a): A fájdalom zsenije. In: B. Gy. (1966): 2. kötet, 269-273. - (1938b): A két macska költője. In: B. Gy. (1966): 2. kötet, 307-310. - (1939a): Az értelem vértanúja. In: B. Gy. (1966): 2. kötet, 463-466. - (1939b): Freud halála. Magyarország, 46, Nr. 219, 7. - (1939c): Sigmund Freud. Nyugat, 32, El, 224-225. - (1940): József Attila élete. In: B. Gy. (1966): 2. kötet, 512-515. - (1966): A toronyőr visszapillant 1-2. Bp., Magvető Freud, Sigmund (1900): Álomfejtés. Ford. Hollós István. 1985, Bp., Helikon. — (1901): A mindennapi élet pszichopatológiája. Elfelejtésről, elszólásról, elvétésről, babonáról és tévedésről. Ford. Gergely Erzsébet és Lukács Katalin. 1958, Bp., Bibliotheca. - (1905): A vicc és viszonya a tudattalanhoz. Ford. Bart István. In: F. S. (1982): Esszék. Bp., Gondolat. 23-251. Juhász Gyula (1914): Oláh Gábor új regénye. In: J. Gy. (1968): Összes művei, 5. Prózai írások 1898-1917. Bp., Akadémiai. 503-504. Katona Z. Ferenc (1974): Bálint György írása a pszichoanalízis és irodalom kapcsolatéiról az Emberismeret (1934-1936) című folyóiratban. Irodalomtörténet, 56, 161-165. Lukács György (1954): Az ész trónfosztása. Az irracionalista filozófia kritikája. 1965, Bp., Akadémiai. Rét Rózsa - Kristó Nagy István (1966): Jegyzetek. In: Bálint György (1966): A toronyőr visz- szapillant, 2. Bp., Magvető. 660-717. Révai József 1958): József Attila-probléméik. In: R. J. (1960): Válogatott irodalmi tanulmányok. Bp., Kossuth. 363-403. - (1974): József Attila. Bp., Kossuth. Vértes György (1964): József Attila és az illegális kommunista párt. Bp., Magvető. 34
