Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 7. szám - Bálint György interjúja Ferenczi Sándorral
Bálint György interjúja Ferenczi Sándorral Bálint György interjúja Ferenczi Sándorral >yA legnagyobb német irodalmi díjat kapta meg Freud* címmel és „Dr. Ferenczi Sándor a 75 éves Freudról” alcímmel a PestiNapló 1930. augusztus 5-i számának 6. oldalán jelent meg(81. évfolyam, 176. szám). Az interjúra vonatkozó utalást Katona Z. Ferenc „Bálint György írása a pszichoanalízis és irodalom kapcsolatáról az Emberismeret (1934-1936) című folyóiratban” című írásának köszönhetem (Irodalomtörténet, 1974, 56, 161-165). Katona Z. közli azt is, hogy a „B. Gy.” rövidítéssel megjelent interjú Bálint Györgytől származik. Az alábbiakban csupán a helyesírási hibák - például „Siegmund Freud” - kijavításával közlöm a cikket. Az írást a Pesti Naplóban Freud („Freud Zsig- mond”) és Ferenczi Sándor arcképe díszítette. A Kopernikusz, Darwin és Freud közötti párhuzamot a bécsi mester >rA pszichoanalízis egy nehézségéről” című írásában állította fel, amely egyébként magyarul jelent meg először - és másodszor nyelvünkön azóta sem - a Nyugat 1917-es első félévfolyamában, a 47-52. lapon. Freud Ignotus felkérésére írta, és a Nyugat olvasóinak ajánlotta. A honoráriumot krumpli formájában Ignotus maga vitte el a hátán egy zsákban a háborús Bécsben nélkülöző Freud-családhoz. A Ferenczi által említett pszichoanalitikus rendelő a hatóságok és az orvoskamara hosszú obstrukciója után 1931. december 18-án nyílt meg a Naphegyen, a Mészáros utca 12-ben, a Kovács-villában (Kovács Vilma pszichoanalitikus és férje, Kovács Frigyes házában), Ferenczi háza közelében. Goethéről Freud csupán egy rövid tanulmányt írt - bár egyébként kedvenc szerzői közé tartozott -, 1917-ben „Gyermekkori emlék a »Költészet és valóság«-ból” címmel (lásd német nyelvű ösz- szegyűjtött művei XII. kötetében), ez magyarul még nem jelent meg; több Goethe- tanulmányt Freudtól nem ismerünk. Meglepő, hogy Ferenczi alaposabban ismerte, és talán olvasta is Joyce „Ulyssses”-ét: ez egyetlen ismert említése nála. Valószínűbb persze, hogy író-barátaitól vagy ismerőseitől, Kosztolányitól vagy Babits- tól hallhatott a regényről. Hogy Freud folyékonyan olvasta volna az egyiptomi hieroglifákat, minden bizonnyal erős túlzás, bár az egyiptomi régiségek iránti rajongása csakugyan ismert tény. - H. P.] (Saját tudósítónktól.) Hetvenöt éves korában kapta meg Freud professzor Németország legnagyobb irodalmi kitüntetését: a Goethe-díjat. Nem mintha Freudnak vagy Freud jelentőségének szüksége volna még bármiféle hivatalos vagy nem hivatalos elismerésre - de azért mégis jelentős esemény ez, mert a nagy orvos és tudós kifejezetten irodalmi díjat kapott. Nagyon nehéz 1930-ban Freud jelentőségét „méltatni” és lemérni. Hogy mi a pszichoanalízis, hogy mit jelentett a kultúra, a társadalom, sőt az emberek tömegének egészsége és magánélete szempontjából Freud óriási felismerése és tanítása a lélek másik oldaláról, tudatalatti részéről - azt ma már mindenki tudja, még az is, aki soha nem olvasta közvetlenül Freud valamelyik könyvét. Freud maga egy ízben arról írt, hogy az európai emberiség hiúságát három nagy megrázkódtatás érte az utóbbi évszázadokban: először a modern csillagászat részéről, amely lerombolta azt a hitet, hogy a szilárdan álló fold a világ központja, másodszor a darwinizmus részéről, amely az embert, a „teremtés koronáját” belehelyezte egy természettudományos fejlődési folyamatba, és végül a pszichoanalízis részéről, amely bebizonyította, hogy milyen véges és szűkreszabott az ész és a tudatos Én jelentősége 35
