Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 7. szám - Tóth László: Fogolyként e nyolcvan kilónyi…, Ádám (titkos) naplójából; Történet Gellért püspökről, a macskáról és a szobor-lét előnyeiről (versek)
Tóth László Fogolyként e nyolcvan kilónyi... Hogy megszülettem, rendben. Lettem, amilyen lettem. S ha valóban saját képemre formálta képem, a Teremtöröl, jóllehet nem láttam még, megvan a véleményem. Atkoznom öt mégsincs okom, hadd kísérletezzen csak rajtam s másokon. Vagyok, aki vagyok, lettem, amilyen lettem: önmagam foglya - e nyolcvan kilónyi testben. Magányomban világokat teremtek s döntök romba én is - papíron. S hogy belepusztulok, épp mire szabadulnék? Sebaj, azt is megírom! Ádám (titkos) naplójából Kedveseim, * láttatok már elefántot? Olyan, mint az Úr. Pontosabban, az Úr lehet épp olyan, mint az elefánt, noha az Urat még nem láttam. Csupán a hangját, csupán a hangját hallottam. Az elefántnak viszont még nem hallottam a hangját. Mintha elfelejtettek volna hangot, egy elefánthoz illő hangot teremteni neki.** * Hogy kire gondolt Ádám ezzel a megszólítással, nem tudni. Talán a titkon remélt utókorra? ** Vagy hozzá? 11
