Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 7. szám - Buda Ferenc: Arcok (vers)
Buda Ferenc Arcok P.S. mesternek, Sepsiszentgyörgyre Szélfútta, napszítta arcok, gondvéste, sors-hasogatta arcok, kifosztott, csontig lefosztott arcok, karok, kezek, köszvénycsomók, elgyötört ízületek. Hát ez vagyunk, hát ez leszünk együtt s külön-külön - doktor s beteg, mester, tanítvány, ítélkező és elítéltetett. Hát ez vagyunk, hát ez leszünk. Arcunk redői, ráncai szíkfóldek, sziklák hasadékai, a halál sáncai. Látod, te vén hülye, lángol a grófok szérűje! Neked ugyan mi gondod vele? Hát ez vagyunk, hát ez leszünk: vánkosba süppedt fejek, sajgó inak, sikoltó sebhelyek. Kései fagy gyötri, gyalázza a kerteket. Lám, minden dolgunk megítéltetett. 1
/
