Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 6. szám - Nyolcvan éve született Szabó Zoltán - Szamizdat-dokumentumok: I. A Magyar Nemzet Szabó Zoltán-nekrológjáról (Nyílt levél a Magyar Nemzet olvasóihoz) - II. Kenedi János: Nem ugyanakkor, nem ugyanúgy és nem ugyanazért (Három dokumentum arról, hogyan mondott le Szabó Zoltán diplomáciai állásáról)
békebarát nem tudom elfogadni, hogy a háborús feszültséget csak az növeli, aki háborús uszításra alkalmat felhasznál, s nem is az, aki ezeket az alkalmakat szolgáltatja. Attól tartok, hogy a magyarság túlnyomó többsége ilyenformán gondolkozik, s nemcsak eszményeim szövevényét, hanem őket tagadnám meg, ha ettől a gondolkodástól eltérően cselekednék. Ahogy a hazafiságot nem vállaltam, mihelyt nacionalizmussá torzult, úgy a progressziót se tudom vállalni, mihelyt vallásos fanatizmussá torzul. Tudom és nem tagadom meg, hogy ezek és számos más negatívum mellett sok olyan pozitívum van, sok olyan társadalmi változás, amit egészében helyeslek és helyeselni fogok. Azt is tudom, hogy ezek súlyosabbak és fontosabbak sokszor, mint amivel szemben a magamfajta fenntartással él. Ám író vagyok, aki nem tudja aktívan helyeselni a szellemi élet megbénítását, a mi festészetünknek az oroszokéhoz igazítását, a mi muzsikánknak az oroszokéhoz idomítását. Az a világ és közszellem, aminek kialakulásán ott a magyarságtól idegen ütemben dolgoznak, számomra elfogadhatatlan ez idő szerint, amiből korántsem következik, hogy a dialektikus ellenkezőjét elfogadom. Az a helyzet, amely nem a földreformmal, nem a szövetkezetekkel, nem az állomosítás- sal, hanem Magyarország rohamszerű, szlávjellegű bolsevizálásával áll elő, oly rettenetes katasztrófát készíthet elő, amely vagy a magyarságot, vagy a haladás eszményeinek magyarországi hitelét fenyegeti. A haladás nagy jelszavai előbb-utóbb, úgy lehet, csak írás lesznek ugyanannak az éremnek a másik oldalán, amelynek egyik oldalán az ábra kollabo- racionizmust mutat. A dolgok ilyen fejlődésében a magyarság ártatlan, azok az értelmes emberfők, akik a magyar kommunisták között vannak, aligha bűnösek. A dolgok ilyen alakulásáért a szovjet—amerikai viszony évek óta folyamatos és rémületes romlása a felelős, amely pokoli mechanizmusával megakadályozza azt, hogy a Duna-völgyi kis népek a maguk szociális haladását a maguk eszközeivel és tempójával szolgálják. Arra a munkára, amely ettől eltérő utakon kell hogy járjon, én sem képes, sem alkalmas nem vagyok. Hs * * Én arra kérem Elnök Urat, hogy ennek a levélnek se tartalmára, se létezésére ne emlékezzék elolvasása után. Egy Köztársasági Elnök vejének lenni olyan államban, amilyen Magyarországon időközben kialakult, életveszélyes állapot. Engem kötelességem és kívánságom ezentúl annak a szolgálatára és kizárólagos szolgálatára rendel, akit legjobban szeretek, a feleségemére és a születendő gyermekére. Amiről lemondok értük, nem kevés: hazám, szüleim és fiam közeli viszontlátását adom azért, s szüléimét és fiamat lehet hogy veszélynek, de mindenképp létbizonytalanságnak teszem ki. Két hónap kétségbeejtő vívódása kellett hozzá, hogy ami igaz, azt a kifejezésig tudatosítsam magamban. Semmit, amiben hittem, el nem árulok, és semmit, ami ellen harcoltam, el nem fogadok ezzel. De nem vállalok egy kialakuló helyzetet, amelyben annyi a szabadságom, hogy vagy hóhér leszek vagy áldozat. Hogy ezt vállaljam, azt akkor se tehetném, ha tudnám tenni, mert nem egyedül vagyok. Eötvös József, amikor száz éve a forradalom olyan útra lépett, amely Bach-korszakot ígért, csomagolt és ment. Semmit, amit vallott, meg nem tagadott és semmit, amit (nem) vallott, nem vállalt. így vagyok. 75
