Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 5. szám - Metaforák helyzetünkre - Balla D. Károly: Három vers az éjszakából
Balia D. Károly Három vers az éjszakából .Z _A.z alább idézendő és elemzendő három vers az elmúlt huszonöt esztendő során született Kárpátalján. A három szerző közül az első, Kovács Vilmos, már nincs életben. 1977-ben, ötvenéves korában végzett vele a rák, alig pár héttel Magyarországra települése után. Itthon, Kárpátalján, sok megpróbáltatást állt ki, 1965-ben kiadott regényét a szovjet hatóságok betiltották. Éjszaka c. verse az életében megjelent utolsó könyvében, a Csillagfénynél c. verseskötetben (Ungvár, 1968.) található. Második szerzőnk, Füzesi Magda, Beregszászon él, a járási lap magyar kiadásának felelős szerkesztője. Téli éjszakán c. verse egy sajátos keletkezésű kötetben kapott helyett: a Kárpáti Igaz Szó területi napilap hasábjain könyvtükör szerint tördelt, kivágható és összefűzhető lapok jelentek meg, amelyekből az olvasó kis versesfüzetet állíthatott össze. A Füzesi Magdáénak Egy ember a tömegből volt a címe (Ungvár, 1983). Harmadik szerzőnk, Finta Éva szintén a Bereg-vidéki költők táborát gyarapította — egészen a múlt esztendőig. Családjával az áttelepülés mellett döntött, jelenleg a Borsod megyei Rakacán él. Éjszaka c. verse 1987-es kötetében, az Idő — korongon címűben jelent meg Ungváron. * * * Életünk — helyzetek sorozata, melyek térben és időben elrendezve kitöltik szemléletünk valamennyi dimenzióját. A helyzet önmagában éppúgy nem létezik, mint a pillanat vagy a mozdulat. Viszonyítási rendszer nélkül nincs értelme helyzetről beszélni, ha viszont vállaljuk, hogy valamihez képest vizsgálunk valamely helyzetet, akkor vonatkoztatási rendszert kell választanunk, s számolnunk kell idő és tér mérhetőségével vagy mérhetetlenségével. És csak miután elhelyeztük a helyzetet szemléletünk koordinátáiban, azután kezdhetünk elemzésbe. Ha ugyan van értelme az elemzésnek. Mert adódhat úgy, hogy hasztalan minden erőfeszítésünk: hiába vesszük számba a helyzet valamennyi elemét, hiába tisztázzuk ezek kölcsönös viszonyát egymáshoz, hiába állapítunk meg minden lehetségesei magukról az elemekről és magukról a viszonyokról. Mert eredményként egy olyan bonyolult adathalmazt kapunk, amely már-már megfejthetetlenebb, mint maga a helyzet volt. Az aprólékos megközelítés helyett olykor célszerűbb a lényeg egészének megragadását megkísérelni. Azaz: metaforát találni a helyzetre. * * * Kárpátalja elmúlt ötödfél évtizedének metaforája: az éjszaka. Éjszaka Kattan a villanyos ellobban a Tűz, melyre már millió éve vigyázok, és a magától táruló ablakon 39
