Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 12. szám - 110 éve született Kodály Zoltán - Szögi Ágnes: „…Hát érdemes ennyi tortúrát végigszenvedni ezért az iskoláért?” (Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta portréjához)
A Szögi Agnes Hát érdemes ennyi tortúrát végigszenvedni ezért az iskoláért?” Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta portréjához M.Kecskemét korán bekapcsolódott abba a folyamatba, mely Kodálynak és tanítvány-munkatársainak elvi útmutatásai és gyakorlati tevékenysége következtében a hazai zenepedagógiában gyökeres változásokat eredményezett. M. Bodon Pál (Kodály kortársa, Bartóknak erdélyi népdalgyűjtő útján munkatársa, 1910-től a városi zeneiskola igazgatója) volt az, akinek intézményvezetői, zeneszerzői, népművelői, nem utolsósorban pedagógiai munkássága a 30-as évek közepére Kecskemétet - Tóth Aladár szavaival - a „modem magyar zene [...] leg- melengetőbb otthonává” tette, s „ez a város végezte talán a leghatalmasabb úttörő munkát a vidéki zeneélet fellendítése terén.” Már az I. világháború előtt azzal a tervvel állt Kecskemét vezetői elé, hogy a zeneiskola tanárainak közreműködésével a város népiskoláiban kivétel nélkül minden gyermeket énekoktatásban részesítenének. Tervét keresztülvinni nem tudván, meg kellett elégednie azzal, hogy játékos előkészítő tanfolyamot indított 7-8 éves gyerekek részére a hangszertanulás megkezdése előtt, azzal a céllal, hogy „a gyermek játékos ösztönének kihasználásán alapuló módszerrel, és éneklés útján ismerje meg a zene alapelemeit; hallása, ritmusérzéke kifejlődjék...”. Kodály Zoltán véleménye hátrahagyott írásaiban fol- lelhető: „Bodon 1934 óta technikájában egyedül helyes útra lépett.” A 30-as és 40-es években országszerte kezdeményezések tapasztalhatók Kodály elveinek gyakorlatba ültetésére: 1938-tól Bors Irma, majd Adám Jenő Budapesten, Agócsy László 1945 őszén Pécsett, 1947-től Gulyás György Békés-Tarhoson kezdte módszeres tevékenységét, különböző korosztályokkal. Kecskeméten 1950 októberében indult az az énekes osztály - sok huzavona után a Jókai utcai általános iskolához csatolva, annak tagozataként -, mely Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta zenei irányításával az évek során önálló intézménnyé nőtte ki magát, s a ma „ének-zenei általános iskola” néven ismert iskolák mintájává vált. A szabályos, törvényesített, általánosan kötelező oktatási intézménytől, az általános iskolától annyiban különbözött, s különbözik, hogy minden tanítási napra énekórát is iktattak a tanrendbe, s Kodály elvei szerint a magyar népzenére alapozva a zenei írás-olvasás elsajátításával, értéket képviselő zeneműveken keresztül kívánják a személyiség formálódását kedvezően befolyásolni. Az első iskolai osztály előtt zenei óvodában foglalkoztatják a gyerekeket. Az iskolában 3. osztálytól kezdve fakultatív hangszertanulásban részesülnek a növendékek. Évtizedeken keresztül Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta 1941-1943 között írt naplójának, valamint az ének-zenei általános iskola alapítása utáni néhány évben készült iskolatörténeti feljegyzéseinek megtekintéséért ifj. Nemesszeghy Lajosnak tartozom köszönettel. 71
