Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 12. szám - Fodor András: Lelepleződés (vers)
Fodor András Lelepleződés Megjött a várvavárt vonat, a vasárnapi gyors. A lépcsőkről habosfehér blúzban, sötétkék aljban ugráltak le a murvás peronra a Baár-Madas beli lányok. Kísértük őket lelkesen a hegyi iskolához. Két légiriadó között dacos-vidáman pergett a műsor. Az üdvözlő beszéd után előállhattam, szavalhattam én is az alkalomhoz illő költeményt. (Közkívánatra kétszer.) Ők meg a népdal prédikátorát illusztrálandó fújták egyre-másra a „Megérett a kökény”-t, a cimbalommal kirakott „Szárszói híres utcát”, a „Sej-haj, állj elő szekér”-t, az „Iranbahin dani usztem” kezdetű nogaj-tatár nótát, hazai változataival, - s Suomi erdejéből szöktetve még a kakukk-szavú dalt „Kultani kukku kaukane kukku...” A legszebb dalolót, a csillogószemű barnát, a kreolbőrű karcsút figyeltem állandóan, kiválasztottam jóelőre. Legalább három évvel idősebb volt, már érettségiző, de én csak rakosgattam nyelvem alá a vallomást, végre is meg kell tudnia,
