Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 12. szám - Fodor András: Lelepleződés (vers)
dicséretéhez miért van jogom. Végre is meg kell tudnia, szállásukig vezetve, ki fogja karját ott a fák bizalmas ernyői alatt, hogy mi leszek, ha nagy leszek... Am a leány a búcsú helyett is, társai jókedvébe láncolódva csak énekelt, csak énekelt... * Egyszer, tán harminc év után ráismertem egy nyári vásár sokadalmában, ahogy épp rossz, csontkeretes szemüveg alatt, zúzott, kiszikkadt arccal, vonszolódott a férje után. Lesújtva álltam, hogyan is mondhatnám el neki: itt van, akiről sejtelme se volt, a hajdani diák, ki két napig szerelmes volt belé. „Ketskemét városa Napkeletről” - rézkarc 1814-ből 5
/
